Az oxigén és a víz a legfontosabb szereplői az anyagcsere folyamatoknak és az élet alapelemei. Általában elmondhatjuk, hogy az ember egészségi állapota összefügg a szervezet oxigén szintjével. 10,000 éve a levegő oxigénszintje 38 % volt, ma tisztakörnyezetben 21 %, a nagyvárosok szennyezett levegőjében még kevesebb. Oxigénhiányos állapot esetén a sejtszintű anyagcsere folyamatok rossz hatásfokkal zajlanak le, a szervezet energiaszintje lecsökken. Tudományosan elfogadott tény, hogy a sejtek oxigénhiányos állapota kedvező táptalaj sokféle betegség kialakulásához, többek között a rákos sejtek szaporodásához. A plusz oxigén megfékezheti bizonyos ráktípusok esetén a daganatok fejlődését. Az oxigénterápiát daganatos betegségek esetén a kemo és sugárterápia kiegészítésére is használjál. Ma az emberek közel egyharmadának látens oxigénhiánya van. Vagyis nem tud róla, mert a tünetek csak később, esetleg évek múlva jelentkeznek. A sejtek oxigénellátását a sejtmembrán öregedése az egészségtelen életmód, mint a kevés mozgás, rossz táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, a stressz károsan befolyásolja, ami a sejtek anyagcsere zavaraihoz vezethetnek. Az ember fáradékony, levert lesz, hajlamosabb   betegségekre. Amennyiben a szervezet elegendő oxigénhez jut, akkor növekedik a sejtek energia szintje, nő az ember vitalitása, javul a közérzete. Az oxigenizáció hatása a daganatok biológiai viselkedésére. Szerzők : - Prof.dr. Tóth József (50-éve patológus) – Budapest, Onkológiai Intézet Kékgolyó utca. http://www.akademiai.com/content/y36b353rt5w8105 „A rosszindulatú daganatokban gyakran hypoxiás, csökkent oxigéntartalmú területek vannak (az oxigéntenzió 7Hgmm). A preklinikai, valamint a klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hypoxia fokozza a tumorok progresszióját, agresszivitását. Szövettenyészeteken tanulmányozva az oxigén hatását bebizonyosodott, hogy az oxigenizáció in vitro önmagában is gátolja az ép szövetek, a benignus és malignus tumorok sejtjeinek növekedését. Az onkoterápia szempontjából rendkívül fontos megállapítás, hogy ha egy daganatban az oxigén parciális nyomása kevesebb, mint 2,5 Hgmm, a sugárérzékenység lecsökken (intriszik radiorezisztencia). Hypoxiás tumorokban számos kemoterápiás győgyszer is hatástalan (kemorezisztencia). Oxigén hiányában vagy hypoxiás szövetekben a fotodinámiás kezelés is eredménytelennek bizonyult. Mindezen kísérleti és klinikai tapasztalatok alapján már évtizedek óta egyes intézetekben kiegészítő kezelésként. De egymagában is próbálkoznak a daganatos betegek oxigenizációjával. A leggyakoribb kezelési forma az oxigéngáz belélegeztetése (hiberbarikus oxigénterápia), vagy az oxigénnel telített víz alkalmazása ivó vagy fürdőkúra formájában. A ma már nemzetközi kooperációban is végzett vizsgálatok egyértelműen igazolják az oxigénbevitel jótékony terápiás, radio- és kemoszenzitáló hatását. Az általánosan alkalmazott eropoitein-kezelés is bizonyítja az oxigenizáció jelentőségét a tumorterápiában. Időszerűnek látszik Magyarországon szakintézetekben nagy beteganyagon kivizsgálni az oxigenizáció tumorgátló, radio- és kemoszenzitáló hatását.” *****Eddig tartott az idézett cikk.   Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a későbbiekben tárgyalt, oxigénnel dúsított patronos ivóvízzel óriási eredményeket lehetne elérni a daganat terápiában. Mivel az oxigénes vizet a társadalombiztosítás nem finanszírozza, saját kezdeményezésre minden daganatkezelt betegnél feltétlen ajánlom ennek használatát. Kiemelten a kezelések alatt, ilyenkor legalább napi 3 liter mennyiségben. Tudta? Nem létezik szívrák! Ugyanis daganat nem jöhet létre olyan környezetben, ahol a sav-lúg egyensúly fennáll, és bőségesen van oxigén. A tüdőkből a szívbe folyó vér az egész szervezet oxigénben leggazdagabb és legmagasabb pH-értékű része. Miközben a vér átmegy a tüdőn, a savas toxinok kicsapódnak belőle, és marad a sok-sok oxigén és a magas pH érték. A rákos sejteknek mindig szélsőséges a pH értékük, és oxigénhiány áll fenn bennük, míg az egészséges sejtekben enyhén lúgos a kémhatás és magas az oxigéntartalom. Oxigénhiány hatására összecsapódik a vörösvérsejtek egy része pénztekercshez hasonló állapotot vesz fel. Ilyenkor az oxigénszállításban nem tud részt venni, ezért a szervezet kompenzálásképpen újabb vörösvérsejteket termel. Oxigénhiányban szenvedő betegeknél nagyon gyakran terápiás vérlebocsátást kell végezni a megszaporodott vérmennyiség miatt. A sok vörösvérsejt ellenére ezek a betegek súlyos oxigénhiányban szenvednek, kis megterhelésre is fulladnak. HOGYAN VESSZÜK ÉSZRE AZ OXIGÉNHIÁNYOS ÁLLAPOTOT Étel nélkül kibírjuk néhány hétig, víz nélkül kibírjuk néhány napig, de levegő nélkül legfeljebb néhány percig. Mit jelent ez? Ha az oxigénhiányt pótolni akarjuk, az nem szombat-vasárnapi hétvégi kampány. Nem arról van szó, hogy megittam valamennyi oxigénes vizet és most már túl vagyok rajta. Az oxigénhiányt folyamatosan pótolni kell. Részint a betegségek megelőzéseképpen, ha meg már kialakultak, akkor a terápiában azért, hogy a gyógyszerek, a funkcionális élelmiszer kiegészítők hassanak. Ez az oxigén limitálja, mert ha nem, akkor belül az anaerob folyamatok fognak lezajlani, és 18 molekula helyett 2 ATP keletkezik. (Az ATP az élet tüzelőanyaga) Egy glükóz molekulából tudjuk, normális aerob körülmények között 36 keletkezik, anaerob (oxigénhiányos) körülmények közt meg 2. A romlásnak két útja van: 1, Funkcionális, tehát működésbeli elváltozás, ez egy darabig visszafordítható utána visszafordíthatatlan. 2, Morfológiai, (azaz alaktani elváltozás), erre mondjuk, hogy citológiai vagy hisztológiai, sejttani, szövettani elváltozás. A beteg sejtek is, a beteg szövetek is egy ideig képesek visszanyerni az eredeti állapotukat, az eredeti működésüket. De itt is, ha nagyobb és tartósabb a terhelés, akkor elpusztul a sejt, elpusztult szövet és un. Degeneratív formáció alakul ki. Amely már nem fogja azt a feladatot végezni, hanem a szervezet számára zavaró góc lesz. Tehát a prevenció, a megelőzés az elsődleges, vagyis a legfontosabb. Aki fiatal, energikus, problémamentes, azt mondja, erős vagyok, miért csináljam ezt, azt, bármit magammal. Igaza van, de lesz 50 éves, 60, 70, 80 éves is, csak nem mindegy, hogy öntől kérnek majd egy pohár vizet, vagy a szemüveget. Tudjuk, hogy kb. 100 ezer km a bennük lévő érhálózat hossza. Négy helyen vannak a végartériák. 1, agyban 2, szemben 3, szívben 4, vesében Tehát ez a négy jelzi először, hogy valami baj van. Ezek a tünetek a következők. 1, Koncentrációs zavar, ebéd után aluszékonyság látszólag indokolatlan ásítozás elhalkuló lassuló beszéd 2, Változó látásélesség (ami, ha megdörzsöljük a szemünket, javul, ha nem dörzsöljük, káprázik és nem úgy látunk)   3, Ülő helyzetben is magas pulzusszám a legkisebb fizikai munkát is meggondoljuk, hogy csináljuk-e vagy nem (pl. odamenjek-e egy pohár vízért, vagy leesett valami, fölvegyem-e) ily mértékben lustaságnak tűnik, de nem az, hanem oxigénhiány. 4, Fáj a kéz és a láb, főleg a láb és gyakori lesz a nappali vizelés, éjszaka pedig rendszeresen fölkel, és WC-re megy, de a kiürített mennyiség kevés, ez a vesével kapcsolatos. Tehát ezek mutatják a négy végartériában mutatkozó oxigénhiányt. A következő fázis, amikor az oxigénhiány az ATP (adenozintrifoszfát) hiánnyal is együtt jár, ez az emésztőrendszerből hiányzik. Ez a szájüregtől a végbélnyílásig, először csak a funkciökat zavarja. Tünetek: 1, ebéd után felpuffad 2, bármit eszik felpuffad 3, ezek a gázok böffentés vagy szellentés formájában távoznak, kellemetlenül erős szaggal 4, a lábujjak közötti területről származó szagminta ammónia szagú (jelentése, sok a fehérje a szervezetben) vagy erjedt szagú (sok a szénhidrát) jelentkezhet a kettő együtt is, vagyis a szénhidrátból is és fehérjéből is többet veszünk magunkhoz mint kéne. A szervezet azért nem tudja ezeket megemészteni, mert anaerob, azaz oxigénmentes állapot van. Ilyenkor már a normál mikro-flóra lebomlik, és a helyét gombák foglalják el. A vörös vértestek összeütődnek, pénztekercs alakzatot vesznek fel, és a széndioxid leadó, oxigénfelvevő képesség önmagához képest még tovább romlik. Eddig is oxigénhiány volt, de most nagyságrenddel változik. Ha a mikrobiológiai egyensúly felborul, ez azt jelenti, hogy ott a lebontási folyamatok is elégtelenné válnak és jön egy szorulás, vagy hasmenés. Vagy a kettő közt, úgy mondjuk, hogy kupacos a széklet, így szokták mondani. Ez azt jelenti, hogy kijön egyben, de nincs formája, olajos lesz (már mutatja, hogy nincs epe elválasztás, nincs zsíremésztés), fénylő lesz a teteje, és emésztetlen ételmaradékokat lehet a székletben látni. Az, az érzet, hogy nem ürül ki teljesen az egész, és csípni fog a végbél egy ilyen hasmenés után. A vége az asztma – allergia, szívburokgyulladás, szívizomgyulladás, rheumatoid artritisz, pszoriazis, ekcéma, szeboreás fejbőr, gégészeti dolgok, arcüreggyulladás, homloküreg gyulladás. És a legcsúnyább krónikus degeneratív betegség a rák valamelyik fajtája. És akkor még a nőgyógyászati dolgokról nem is beszéltünk. Amikor a hüvely nyálkahártyája lepusztul, és tudjuk, hogy a humán pappiloma vírusnak a 16 és 18-as szerotípusa is méhnyak rákot okozhat, Nem okoz, okozhat. Az oxigénhiány súlyosabb tünetei: 1.Itt elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedésre, ill azok tüneteire gondolok. A fáradtság, a memória zavar, a szédülés, a hányinger, a látászavar – elsősorban az agy vérellátási zavarára utal. A szív hamar jelzi, ha nincs elég oxigén: szívtáji szúró fájdalom, ami sugározhat a hátba, vállba, bal karba, állba, gyomorszájba is – lép fel. Ilyenkor halálfélelem, sápadtság, verejtékezés, vérnyomás emelkedés, esetleg szívritmus zavar is felléphet, jelezvén, hogy a baj nem kicsi. Ilyenkor szívtapasz, nyelv alá Nitromint tabletta vagy aerosol a gyors orvosi segítség. De oxigénes víz fogyasztása hasonlóan gyors eredménnyel jár. Sőt aki rendszeresen fogyasztja az oxigénnel dúsított vizet, annál nem lép fel angina. Ha az angina gyakorta ismétlődik, szívinfarktus is kialakulhat.   Nagyon fontos megjegyeznem, hogy már 30-35 éves életkorban előfordul angina és a férfiak az első infarktusukat gyakran ilyen fiatal életkorban szenvedik el, melynek kimenetele gyakran végzetes lehet, vagy tartósan rokkant állapotot idézhet elő. FIGYELEM! Tréfásan azt mondhatnám, hogy azok az asszonyok, akik férjüket szeretnék megóvni a korai infarktus veszélyétől, legjobb, ha a nászajándékból oxigénes szifont vásárolnak. Így saját maguk is jól járnak, sőt a családalapítás is ideális feltételek mellet történik. 2. A légúti megbetegedések súlyos formája, a COPD (idült légzőszervi megbetegedés) is az elsavasodás következményeként léphet fel az arra hajlamos betegnél. Az enyhébb tünetekkel még nem is fordulunk orvosi segítségért, csak amikor már bőséges váladékképződés, gyakori, kis megterhelésre is jelentkező fulladás lép fel. Súlyos esetben tüdőgyógyászati intézményben oxigénpalackot írnak fel a betegnek, melyhez ingyenesen juthat. Sajnos az oxigén légutakon történő bejuttatása csak kevés segítséget jelent. Oxigénnel dúsított víz fogyasztásával viszont meg lehet tízszerezni a bejuttatott oxigén mennyiségét. És ha a beteg még elkezdene diétázni is, azaz lúgosítaná a szervezetét, az eredmény nem maradhatna el. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a köhögéscsillapítók, hurutoldók csak igen csekély segítséget jelentenek. Sőt, ha mentolos cukorkákat szopogatunk, még fokozzuk a szervezet egyébként is súlyos savas állapotát. A közönséges szódabikarbóna az oxigénes víz mellett óriási segítséget jelent. Az alapvető dolgok betartása (a beteg ne dohányozzon, ne alkoholizáljon, kerülje a szénsavas italokat, az édességet, lúgosítsa a szervezetét fokozatosan) nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz. AZ OXIGÉNFELVÉTEL LEHETŐSÉGEI Tudjuk, hogy levegő nélkül csak néhány percig bírjuk ki, mivel a levegőben lévő oxigén éltet bennünket. Oxigénhez a szervezetünk nemcsak a légutakon keresztül juthat, hanem a bőrön a levegővel érintkezve, valamint a nyelőcső, gyomor, bélnyálkahártyán keresztül az oxigénes víz formájában. A LÉGZÉS ÉLETTANA A légzőrendszer legsajátosabb működése a gázcsere, amelyben az oxigén és a szén-dioxid vesz részt. A belélegzett levegő különböző gázok keverékéből tevődik össze. A levegő összetevői színtelen szagtalan és íznélküli gázok. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,004 % szén-dioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemesgázt tartalmaz. Ezzel szemben a kilélegzett levegő körülbelül 16 % oxigént, 4,0 % szén-dioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemesgázok százalékos aránya csak kismértékben változik. A nitrogén vegyileg inaktív, semleges gáz, amely normális körülmények között nem befolyásolja a légzési folyamatot. A szén-dioxid az oxidáció élettani folyamat során a sejtekben keletkezik, és a tüdőn keresztül távozik a környezetbe. A belélegzett levegő eljut a tüdőkbe, egészen az alveolusokig. Az alveolusokat és az azokat körbefonó kapillárisokat csupán egyetlen sejtréteg borítja, ezért igen szorosan érintkeznek egymással. Ez a határréteg átlagosan mindössze egy mikron vastag ( a centiméter 1/10,000-ed része) Ezen a levegő-vér gáton az oxigén gyorsan át tud jutni a kapillárisokban folyó vérbe. A szén-dioxid hasonlóképpen a vérből az alveolusokba kerül, majd a kilégzés során távozik. Ahhoz, hogy a test minden egyes sejtje hozzájuthasson az oxigénhez, kielégítő légzés és keringés szükséges. Az oxigén elengedhetetlen a szervezetben lejátszódó „égési” folyamatokhoz. A belélegzéssel a tüdőbe jutó oxigént a vérkeringésnek kell továbbítania.   Ezért a feladatért a vörösvértestek hemoglibinja a felelős. A tüdők a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH érték) biztosításában. Az oxigéndús vér a tüdőkből a tüdővénákon keresztül a bal szívfélbe jut, mely aztán a vért a szervezet többi részébe pumpálja. Az oxigénben szegény, széndioxidban gazdag a jobb szívfélbe kerül. Innen a szív a tüdőverőéren keresztül a tüdőbe pumpálja a vért, ahol az oxigént vesz fel és széndioxidot ad le. LÉGZÉSFUNKCIÓ A tüdőben lejátszódó gázcserét „külső légzésnek” nevezzük. E folyamat alkalmával nyugalmi körülmények között egy levegővételkor 500 ml levegőt lélegzünk be (légzési levegő), percenként mintegy 14-16 alkalommal, így a légzési perctérfogat (VE) 8 liter. A perctérfogat mértéke a fizikai terheléssel, igénybevétellel arányosan nő. Igen nehéz fizikai munkavégzés esetén elérheti a 100-120 l/min értéket. A perctérfogat növekedését a nagyobb légzési frekvencia (gyorsabb légzés), valamint a nagyobb térfogat (mélyebb légzés) idézheti elő. A hideg, fájdalomérzés, különböző lelki behatások, feszültség, stressz stb. fokozottabb légzéshez vezet, amely nincs kapcsolatban a fizikai okokból szükséges fokozottabb lélegzetvétellel, de kedvezőtlen irányba befolyásolja a szervezet állapotát. A következő táblázat egy felnőtt személy, különböző munkaterhelés melletti levegő felhasználás értékeit tartalmazza. TERHELÉS PERCTÉRFOGA (lit/perc) Teljes nyugalmi állapot                                 5-8 Ülés nyugalomban                                        8-10 Járás                                                       10-25 Lassú futás                                              30-50 Közepes nehézségű folyamatos munka         30-40 Rövid ideig tartó erős igénybevétel          70-100 Felnőtt ember perctérfogata – aki közepes terhelés mellett végez munkát, és légzőkészüléket használ – kb. 40 l/min. Meg kell jegyezni, hogy a trenírozottság, valamint a kellő gyakorlat a munkavégzésben csökkenti az oxigénszükségletet. OXIGÉNFELVÉTEL Ne felejtsük azonban, hogy a szervezet számára a ventilláció csupán eszköz, a cél a sejtek oxigénellátásának biztosítása. Az oxigénfelvételt viszont élettani körülmények között nem a légzés, hanem a keringés határozza meg, és a szervezet munkavégző képességét jellemzi. Az ideális állapot az, ha a rendelkezésre álló légzési térfogatból minél több oxigént tud a szervezet felvenni. OXIGÉN Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, hiszen a földkéreg tömegének majdnem felét oxigén teszi ki (természetesen kötött állapotban), de az oxigén a világegyetem gyakoribb elemei közé is tartozik, hiszen az ötödik leggyakoribb elem. KI IS VOLT AZ OXIGÉN VALÓDI FELFEDEZŐJE? Érdekes módon egy olyan emberről van szó, aki bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott és íróként filozófusként illetve lelkészként is dolgozott. Joseph Priestley-ről van szó, aki 1773-ban születet, és 1804 február 6.-án hunyt el, 1774-ben fedezte fel a deflogisztonizált levegőt, amelyet később Lavoisier nevezett el oxigénnek.   Lavoisier jött rá arra, hogy a minket körülvevő levegőben ez az egyötödnyi rész az oxigén, a többit, pedig a nitrogén teszi ki. A nitrogén szerepe pedig az, hogy kissé lassítja az égést, nem olyan intenzív az égés ily módon, mintha csak oxigén venne körül minket. AZ OXIGÉN A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09% oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz. Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, mivel a földkéreg tömegének csaknem felét (49,5%) oxigén alkotja. Nem csak elemi állapotban a levegőben, hanem kémiailag kötött formában a vízben és a kőzetekben is előfordul. J. Priestley fedezte fel 1772-ben. A légköri oxigén teljes egészében az élővilág eredménye: zöld növények állították elő évmilliók alatt a fotoszintézis során. Napjainkban is a Földön az oxigént a zöld növények állítják elő. Fontos szerep jut az esőerdőknek, amelyek mennyisége mint tudjuk, fokozatosan csökken. Szerencsére azonban a Föld oxigénkészletének 90%-át jelenleg is az algák biztosítják. Több min 25,000 féle algafaj létezik a földön. Ezek a rendkívül szívós élőlények átélték az összes földtörténeti kort. Egyes sós vízben élnek, vagy édesvíziek, más fajták a talajban a növényeken, vagy sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makroalgáktól csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikroalga az apró kékeszöld Spirulina platensis is, neki köszönhető a földi élet valamennyi formája. 3,6 milliárd éve kezdte el fotoszintézis útján termelni bolygónkon az oxigént, és ezzel megteremtette a magasabb szintű életlehetőséget. Ezek a mikroorganizmusok máig fennmaradtak és mindig megújulnak, valamint folyamatosan termelnek oxigént. AZ OXIGÉN SZEREPE Légzéskor oxigént vesznek fel az élő szervezetek, nélküle nem lenne élet. (Ezért adták az oxigénnek nyelvújításkor az éleny nevet) Az oxigén gáz színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotú elem. Nagy tömegben kék színű, ez adja bolygónk színét. Ezt látják az űrhajósok. Nem gyújtható meg, de minden anyag, ami levegőben elég oxigénben sokkal hevesebben fog égni. Az égés kémiai reakció, valamilyen anyag oxigénnel való kapcsolódása. Az emberi élet szempontjából is a legfontosabb alkotóelem a Földön az oxigén. Nélküle nem lenne élet. Ismert tény, hogy az ember képes pár napig víz nélkül, hetekig étel nélkül élni. Azonban oxigén nélkül az élet csupán pillanatokig képes a fennmaradásra. A test összes alkotóeleme közül az oxigén az egyetlen, melynek cseréjére minden percben és másodpercben szükség van az élet fenntartásához. A Föld oxigénellátása a már a kezdetektől csökkenést mutat. A tudósok megállapítása szerint Földünkön a jelenlegi oxigén mennyiség csupán egyharmada ahhoz képest, mint amennyi az őskorban volt, valamint hogy a légkörben található oxigén nagy sebességgel folyamatosan fogy. A globális szennyezés és a természeti erőforrások apadása miatt kevesebb oxigén jut vissza a levegőbe, és kevesebb szén-dioxid bomlik le. Ezen kívül jelenlegi civilizációnk kombinált technológiával csaknem hússzor annyi oxigént használ el, mint amennyit 5 milliárd lélegző ember képes felhasználni. A LÉGKÖRI OXIGÉN CSÖKKENŐ MENNYISÉGE Ma, vezető kutatók úgy vélik, hogy még a viszonylag egészséges embernek is gondot okozhat a levegőből szükséges oxigén előállítása. Valójában a levegő is egyre szennyezettebb, amely nehezebbé teszi az oxigén felvételét. Fiziológusok megállapították, hogy szennyezett levegő vagy kevésbé oxigént tartalmazó levegő belélegzése hihetetlenül nagy stresszt jelent a  szervezet számára. Meglepő módon, őslénykutatók elemezték a jura kori megkövesedett borostyánba zárt légbuborékokba zárt oxigént. Kutatásuk rávilágított, hogy akkoriban az oxigén szintje jelentős mértékben magasabb volt, mint napjainkban. Sok tudós szerint a dinoszauruszok kihalását az oxigénszint hihetetlen csökkenése okozhatta, és az, hogy ezt a csökkenést a légző-rendszerük nem volt képes adaptálni. Ha a dinoszauruszok kihaltak, mert nem kaptak elég oxigént, akkor csoda-e, hogy szervezetünk szenved és az egész oxigénraktáraink egyre szennyezettebbek? A nehéz ételek fogyasztása nemcsak, hogy alacsony oxigéntartalmúak, hanem még több oxigént igényelnek a szervezettől. Bármilyen túlzott stressz, legyen az nagyobb munkamennyiség, trauma vagy mély érzelmeket érintő esemény az életünkben, elnyúló depresszió és szorongás, nagy mennyiségű oxigént rabol el a szervezettől. A szervezet a túlzott savasságot oxigénnel próbálja semlegesíteni. Kutatások bebizonyították, hogy amikor a szervezet oxigéntartalma egy normál értéken belül van, akkor a fertőző mikroorganizmusok sokkal nehezebben terjednek és szaporodnak.  Mindezek eredménye, hogy az oxigén aránya a levegőben található gázok mennyiségéhez viszonyítva folyamatosan csökken, ezért a testünk oxigénhiányossá válhat. Ez a hiányosság pedig nagymértékű stresszt helyez a testre: ahogy a test oxigénszintje csökken, az immunrendszer gyengülni kezd, a sejtek teljesítménye is csökken, ezáltal pedig védtelennek, sebezhetőek leszünk a betegségekkel és más tünet-együttesekkel szemben, melyeket az oxigénszint csökkenés okoz. Palackozott oxigén: nemrégiben a japán Seven-Eleven üzletlánc piacra dobta új termékét, az „O2 Supli”-t ami nem más mint grapefruitos és borsmentás aromával illatosított oxigén. Palackozott oxigén Bár a növényi aromákkal illatosított oxigén belélegzése Japánban már az 1990-es évek elején divatba jött, eddig többnyire csak elkülönített oxigénbárokban használták őket. A most megjelent palackban körülbelül 35 szippantásnyi tiszta oxigén van. A használat a palack tetejéhez rögzített maszkkal történik. A gyártó szerint azonban időbe telik, míg a vásárlók hozzászoknak majd az új termékhez.     A LÉGZŐRENDSZEREN ÁT BEJUTTATOTT OXIGÉN Oxigénmaszk, oxigén headset: Magas oxigéntartalmú levegőt, vagy tömény oxigént lélegzünk be orron át oxigénpalackból egy maszk segítségével, vagy oxigénfejlesztő berendezés segítségével. A legelterjedtebb eljárás az oxigén gyors és hatékony pótlására ugyanis az oxigén azonnal eljut a tüdőbe, és a véráram útján a szervekhez. Előnye, hogy szabályozható és mérhető a bevitt oxigén mennyisége. Gyors hatása miatt ez a módszer javasolt hegymászóknak olyan magasságokban, ahol az oxigén parciális nyomása lecsökkent. Ajánlott továbbá krónikus dohányosoknak, asztmásoknak és egyéb légúti betegségek, légzészavarok esetén. Oxigénsátor: Az oxigénmaszk megnagyobbított változata, egy sátorba oxigént vezetnek, és ebbe fektetik a beteget A maszknál kevésbé elterjedtebb, kevésbé kényelmes és nem mobil. Ha lehetséges, helyette szívesebben alkalmazzák az oxigénmaszkot. Belélegeztetés túlnyomásos oxigén kamrában: olyan légúti és vérképzőrendszeri betegségek (például súlyos vérszegénység, vagy leukémia) esetén alkalmazzák, amelyek a tüdőkapacitás vagy a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenésével járnak, ezért magasabb nyomás kell bejuttatni az oxigént.   Oxigénkamra, hiperbarikus kamra Az utóbbi években a hiperbárikus oxigén terápiának nagy figyelmet szenteltek a világban. Ez egy olyan gyógymód, mely gyakran meglepően gyorsan javítja a páciensek komoly egészségi állapotát. Gyakran olyankor alkalmazzák, mikor a többi gyógyászati eljárás csődöt mondott. A hiperbárikus oxigénterápia fiziológiai magyarázata az, hogy növeli a plazmában oldott oxigén mennyiségét. Oxigén és látás Egy svájci egyetem kutatói egerek szemében egy olyan fehérjét fedeztek fel,amely az ideghártya oxigénellátását biztosítja. A neuroglobinr három évvel ezelőtt az agyszövetből sikerült először kimutatni. A fehérje távoli rokonságban áll a hemoglobinnal amely a véráram útján szállítja az oxigént a szemig. Mostanáig nem volt ismert, hogy a szemen belül az oxigén hogyan jut el sejtekig. A neuroglobin minden valószínűség szerint az idegsejteket óvja az átmeneti oxigénhiánytól, amely például egy agyvérzés esetén lép fel. Vizsgálatokban mutatták ki, hogy a szem ideghártyájában. A neuroglobin koncentrációja mintegy százszorosa az agyban kimutatható értéknek. A fehérje mindenekelőtt a nagy energiaigényű rétegekben, vagyis a csapok és pálcikák (látósejtek) és a mögöttük levő neuronális kapcsolók környékén halmozódnak fel. Gyakorlatilag a fény és a színek észleléséért felelős ideghártya igényli a legtöbb oxigént. Ennek folyamatos szállítása elengedhetetlen, mivel a szemben például még sötétben is energiaigényes anyagcsere folyamatok zajlanak. Ha egy hegymászó nagy magasságban, oxigénhiányban szenved, elsőként a látóképessége gyöngül, és csak azután jelentkeznek a további kísérő tünetek. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, a svájci kutatók azt remélik, hogy felfedezésük a szembetegségek jobb megértéséhez vezethet. Oxigénbár Magyarországon is Az oxigénbárok az oxigénben dús levegő rekreációs, energizáló élményét ötvözik az aromaterápia lelket és szellemet felfrissítő hatásával. E felemelő élmény az oxigénbárokban való felhasználhatóság érdekében alakították ki az oxigénfejlesztő készülékek kereskedelmi célú változatát.  Az oxigénbárok mellett egyre jobban terjed ezen oxigénfejlesztő gépek egyedi felhasználása különböző közösségi helyeken vagy munkahelyen. Megjelenésük oka: az Egyesült Államokban, Japánban és ma már sajnos Nyugat-Európa nagyobb városaiban is a nagymértékű légszennyezettség miatt az oxigénhiányos állapotot Oxigén bárok felállításával oldják meg, ahol különböző illatú oxigén ellátást biztosítanak a betérőknek. Az Oxigén bár nem csupán az oxigénhiányos állapotot szünteti meg, hanem kitűnő lehetőség kikapcsolódásra, felfrissülésre, vagy akár egy baráti találkozóra is. Óvatosan az oxigénpótlással. Az oxigén belélegzésnek veszélye is lehet. Magas %-ban az oxigén csak gyógyászati céllal és rövid ideig adható. 3-5 órán át adott tömény oxigén károsíthatja a tüdő hörgőit, és a tüdőben folyadék keletkezhet. Ezért állandó vagy tartós oxigén belélegzése csak betegeknek, orvosi felügyelet mellett javasolt. A tüdőgyulladásos betegségeiben a tömény oxigén belégzését kerülni kell. Szobanövények, mint oxigéntermelők Egy 25 nm-es helységben 24 óra alatt a levegő 75-80% lett oxigéndúsabb, és kb. 25-35 köbméter levegőt tudnak megtisztítani. Nézzük, milyen növényekből érdemes összeállítani a levegő csoport tagjait: Az első helyen áll a spatiphyllum vagyis a vitorlavirág A hófehér vitorlavirág! Kezdő kertészek ideális növénye a vitorlavirág. Nevét hatalmas vitorlához hasonlító virágairól kapta, amelyek akár hat héten keresztül is virágoznak. A növény valódi virága csak a burok levélen belül található apró fehér torzsa virágzat. Hatalmas sötétzöld levelei között, a fehér virágok nagyon impozáns látványt nyújtanak. A fehér virág idővel zölddé változik, miután elszárad, a virágokat vágjuk le tőről. Csoportosan ültetve, vagy szoliterként is elhelyezhetjük. Második helyen áll a jól ismert szobapáfrány: A páfrány szinte minden otthonban megtalálható, ez a dús növekedésű mégis igen kecses növény. Minden környezetben igen jól mutat, függő kosárba, vagy virágoszlopra téve, a legszebb. Bátran válasszuk otthonunkba ezt a kedves dísznövényt. A szobapáfrányok közül a legismertebbek a Nephrolepis exaltata. Igen változatos levélalakzattal rendelkező dísznövény, kard alakú szárnyalt levelei keskenyebbek, némelyik fodros szélű. A növény levelei akár a két métert is elérhetik, ezért érdemes egy függőkosárba, vagy nagyobb virágtartó oszlopra helyezni a cserepét. Harmadik helyezett a hedera: Kissé elfeledett futó dísznövény lett az utóbbi időben, pedig apró kis tarka leveleivel az egyik legszebb szobanövény, amely néha visszavágva erős és dús futónövénnyé válik. Légtisztító hatása kiemelkedő, ezért érdemes több cseréppel is tartani otthonunkban.   Negyedik helyezett az areca pálma: A pálmák közül az egyik legszebb fajta az areca pálma. Ismerjük meg, honnan is jött ez a gyönyörű smaragdzöld pálmafaj. Az areca nemzettség mintegy 50 fajt foglal magában. A forró párás trópusok egyik lakója, Sri-lankánés Dél-kelet Ázsiában is őshonos növény. Az areca faj az őserdők alsó és középső szintjén, ahol szűrt fényt, de igen sok párát kapnak nap, mint nap. A trópusi őserdőkben akár 8-10 méter magasra is megnőhetnek. A nálunk ismert areca pálma a bétel pálma, amely a naposabb helyeken fordul elő, törzse fiatal korban még üde zöld színű, ám idősebb korában szára fásodik, és szürkévé változik. A levélüstök dús, széles szárnyalt levelekből tevődik össze. A pálma tojásdad 5 cm-es csonthéjas terméséből készítik a bételt, mely élénkítő hatása miatt igen kedvelt a trópusi országokban.   Az ötödik helyezett a scindapsus: Talán nem is gondolta volna, hogy ez a hétköznapi, szinte már-már gyomnövényként tartott futónövény, amely minden otthonban megtalálható, ilyen fantasztikus munkát végez az ön otthonában. Teljesen igénytelen, ám mégis érdemes kicsit több figyelmet rá fordítani. Évente többször is érdemes visszavágni a hajtásokat és nyáron hetente, télen pedig kéthetente egy kis tápoldattal kedveskedni neki. Ezen kívül évente egyszer ültessük át friss földbe, mert csak így tudja jótékony levegőtisztító hatását kifejteni. Nos, ezek után már mi magunk is összeállíthatjuk a levegő munkacsoport tagjait, akik gondoskodnak róla, hogy ne csak az űrhajókban, de otthonunkban is friss tiszta oxigéndús legyen a levegő. Bőrünk oxigénfelvétele: A szervezet egészséges működéséhez állandó, friss, magas oxigéntartalmú levegőre van szükség. A levegőben lévő oxigén nélkül, életünket sem tudnánk fenntartani, és természetesen bőrünk sem élne. Bőrünkön kb. 4 millió pórus található, melyen át „lélegzik” a bőr. Ha valakinek, pl. beteg az egyik veséje, vagy hiányzik, vagy műtétileg el kellett távolítani, vagy súlyos veseelégtelenségben szenved, a vese vagy vesék funkcióját részben a bőr veszi át. Ezért lényeges a megfelelően és nem hermetikusan záró ruházat, melyen keresztül a levegő jól tud áramolni, valamint a később említendő kozmetikumoknak is fontos szerepe lehet, hogy ne tömjék el a pórusokat. Környezetünk és a szervezet közötti gázcsere első állomása a tüdőn keresztüli oxigénfelvétel. A belső légzés folyamán, a véren és a különböző sejtnedveken keresztül jut be az oxigén. Ekkor az artériás vér nagyobb nyomású oxigénje kidiffundál a környező szövetekbe, ahol kisebb a gáznyomás. Végcélként jön létre a sejtlégzés, amely nem más, mint az ott végbemenő oxidációs és lebontási folyamatok összessége. Így a kapillárisok biztosítják az élő sejtek oxigénellátását. A bőrlégzés valódi sejtjelenségekhez kapcsolódó oxidatív folyamat, amely a kötőszöveten belül zajlik le. (Itt található a bőr érhálózata). A korral csökken az oxigénfelvétel. Az oxigén fogyasztása sajnos a korral arányosan csökken. A hámsejtek – mivel nincsen külön érhálózatuk – részben az irha hajszálerei felől, részben közvetlenül a levegőből kapják az oxigént, illetőleg oda adják le a széndioxidot. A szöveti légzéshez képest elenyésző a bőrlégzés, de a hámsejtek életműködéséhez nélkülözhetetlen. A bőrlégzés tartós gátlása a hám funkcionális zavarát és az idő előtti öregedést okozza. A bőr anyagcseréje lelassul, a sejtek újjáépítési képessége is megváltozik, ezért a bőr korán öregszik (különösen a szem környéke). A különböző kozmetikumok elszigetelhetik a bőrfelszínt, emiatt a szaruréteg kórosan megvastagodik, a szőrüszők faggyúval telítődnek, átjárhatatlanná válnak. A külső, szennyezett levegő a bőrlégzést tartósan gátolja és a hám funkcionális zavarát idézik elő. A bőr kb. 20-22 éves korban van a csúcsponton, ilyenkor legjobb a hidratáltsága, legmagasabb az oxigén tartalma. Öregedés során romlik az oxigén ellátottság, lassul az anyagcsere, lelassul a hám megújulási folyamata, az elasztikus rostok tönkremennek és nem képződnek újak helyette. A cél, hogy a bőr fiatalkori állapotát, oxigén ellátottságát megőrizzük, illetve visszaállítsuk.   A szépségápolás kedvelt eljárásai közé tartoznak a különféle „bőrfiatalító” oxigénes kezelése, mint az iontoforézis, az oxigén-infúzió, az oxigén-inhaláció, az oxigénes arczuhany, vagy az aktív oxigénnel dúsított krémek alkalmazása, amelyek során a bőrbe oxigént és vele együtt a bőrproblémák kezelésére alkalmas hatóanyagokat juttatnak. Ezáltal javul a bőrsejtek, oxigénellátása, anyagcseréje, regenerációja, rugalmassága, és növekszik az élettartamuk. A kezelések eredményeképpen kisimulnak a ráncok, és bőrünk szinte fellélegzik. Az oxigén baktériumölő, fertőtlenítő hatásának következtében pedig kitisztul a bőr. Természetesen ez csak a ráncok kialakulását lassítja ill. a kisebbeket átmenetileg eltünteti. De a lényeg, mint az eddigiekből is kiderült, belül van. Igyunk oxigénes vizet a ráncok eltüntetésére. Fürdés oxigénnel dúsított vízben. Bár ma még nem sok helyen élvezhetjük az elektrolitos eljárással előállított magas oxigéntartalmú fürdővizeket, néhány helyet, például Kaqun-klubokban kádfürdők formájában már elérhetők. A 36-38 C-os enyhén lúgos kémhatású fürdővízbe merülő test pórusai a kellemes meleg hatására kitágulnak, és a vízben oldott oxigén rajtuk keresztül beáramlik a testbe, miközben a víz oxigéntartalma csökkent, és a gázcsere következtében kémhatása savassá válik. A szervezetbe jutott oldott oxigén csökkenti a szervezet savasodását, enyhíti az ízületi fájdalmakat és a reumás panaszokat, elősegíti a tisztulást, a gyorsabb sebgyógyulást, a szervezet felfrissülését, regenerációját és javítja a közérzetet. Előnye, hogy kellemes, é nincs káros mellékhatása, viszont nem alkalmas komoly betegségek gyógyítására, csupán támogatja a javulást. OXIGÉNBEVITEL A TÁPCSATORNA NYÁLKAHÁRTYÁIN KERESZTÜL Megállapították, hogy a gyomor-bélcsatorna útján történő oxigénbetáplálás a levegő belélegezésénél intenzívebb, ez ezt klinikai feltételek között több éve alkalmazzák. Az ilyen enterális oxigénterápia – a tapasztalatok szerint – nemcsak az izomsejtek oxigéntáplálását eredményezi, hanem egyéb megújulási folyamatait is serkenti. Meghatározták, hogy a gyomorba juttatott molekuláris oxigén révén a szövetek oxigéntartalmának növekedési sebesség a légzéssel történő betáplálással szemben hozzávetőlegesen tízszeres. Polagráfiás vizsgálatok mutatják, hogy míg például a belégzésnél a más szabad oxigén tartalma 8 %-kal, az enterális oxigéntáplálásnál 43 %-kal nő. Igen eredményesnek és célszerűnek találták, az oxigén habosított folyadékban fogyasztását. Ilyen kísérleteket – megerőltető tréningek alatt, illetve nagy teljesítmények után – a sportolók erőnlétének mielőbbi helyreállítására széles körben végeztek. Megállapították, hogy az „oxigénes koktélhab” gyorsan növeli a vér oxigénszintjét, rövid időn belül megszűnteti a vér „oxigénadósságát”, a hipoxiás állapotot, serkenti az izmokba redox folyamatok helyreállítását. A Szovjetunió Egészségügyi Minisztérium egyik sportügyi intézetében nagyszámú sportolóval végeztek kísérleteket a következő összetételű, molekuláris oxigénnel telített ital, „koktél” fogyasztásával: 1 literben 50-60 ml csipkebogyószörpöt, 50 g glükóz, 20 g glilcerinfoszfát, 20 g glutaminsav 5 db polivitamin tabletta, 2 g citromsav, 5 g konyhasó, 20 ml enterococcus-elleni készítmény, 1 tojásfehérje. Az oldatot oxigénpalackból 2-3 l/min. sebességgel telítették.   Megállapították, hogy igen megerőltető, intenzív jéghoki tréning végére a sportolók véroxigén-telítettsége átlagosan 90 %-ra csökkent és 200-250 ml oxigénes koktél fogyasztása után, rövid idő alatt 96-97 %-ra emelkedett, míg az italt nem fogyasztó (kontroll) csoportnál ezt a szintet csak 2 órai pihenés után érik el. A vér oxigénadósságának csökkenési sebességét az oxigénes ital fogyasztása révén, több módszerrel vizsgálták. Mérték a pulzust, telemetriásan, vizsgálták az oxigénadósság mértékére utaló kapilláris képet: ez az oxigénes ital fogyasztása után gyorsan, míg anélkül sokkal lassabban állt helyre. Megfigyelték az izomtónus alakulását a megerőltető sportolás utáni pihenésnél. Műszeres mérések mutatták, hogy az oxigénes ital fogyasztása után, nyugalmi állapotban plasztikus feszültség és feszített izmoknál a konkraktil feszültség rövid idő alatt lényegesen csökkent, míg az italt nem fogyasztott sportolóknál 2 óra után az izomfeszültségi értékek emelkedettek maradtak. A plasztikai izomtónus 5,2 mioton-t, a kontraktil izomtónus 7,8 mioton-t mutatott, míg az oxigénes ital fogyasztása után az első 2,6-ra a második 3,4-re csökkent. Az oxigénes ital tehát rövid idő alatt pótolja a vér. Oxigén adósságát. Megállapították gyors hatását a szervezetben végbemenő redox folyamatok egyensúlyának helyreállításában, a hajszálerekben a mikrokeringés serkentésében. Hatása előnyös az erős fizikai terhelés utáni alvás normalizálásában. Az oxigénnel dúsított vizek fogyasztása kevésbé súlyos oxigénhiányos állapot kezelésére alkalmas, de heveny oxigénhiányos állapotban is segítség lehet. Főleg azoknak javasolt, akik dohányoznak, vagy munkájuk miatt nap, mint nap ki vannak téve a légszennyezés veszélyének, például nagyvárosi utcán vagy autószerelő műhelyben dolgoznak. A száj-, gyomor- és bélnyálkahártyán át felszívódó oxigén a véráramba jutva javítja a vér oxigénszállító kapacitását, így szerveink, köztük az agy oxigénellátását is. Ezért fokozott igénybevétel esetén csökkenti a fizikai és szellemi fáradtságot, élénkít, frissít, javítja a közérzetet, növeli a teljesítőképességet, segíti a koncentrációt. Emiatt ajánlott kimerült, stresszes embereknek, sportolóknak és intenzív fizikai és szellemi munkát végzőknek. Az extra oxigén csökkenti az emésztőrendszeri gyulladásokat, kedvezően befolyásolja a keringési zavarokat, a fejfájást és a migrént. Mivel az oxigénnel dúsított víz serkenti a sejtek anyagcseréjét, segítséget nyújthat a méregtelenítésben és a felesleges kilóktól való megszabadulásban is. Gyorsítja továbbá az alkohol lebontását, ezáltal másnaposság esetén a regenerálódást. Alkalmazása egyszerű, kényelmes, és megfelelő mennyiség fogyasztása esetén (1 liter/nap) nincs káros mellékhatása. Vélemény 1 Prof. Dr. Pucsok József, Sportegészségügyi Intézet, az orvostudományok kandidátusa: „Sportolókon végzett mérésekkel megállapítottuk, hogy az oxigénnel dúsított ivóvíz növelte a vizsgáltak teljesítőképességét, csökkentette a terhelés maximumában mért pulzusszámot, a teljesítmény növekedés ellenőre a vér tejsavszintje mérséklődött. Az oxigénnel dúsított ivóvíz fogyasztása után gyakorlatilag minden vizsgált sportolónál megfigyelhető volt a vérben az oxigén parciális nyomásának az emelkedése.” Vélemény 2 Dr. Balla Ferenc a kémiai tudományok kandidátusa: „ A gyomor által a vérbe juttatott molekuláris oxigén felszívódásának sebessége a légzéssel történő betáplálással szemben hozzávetőlegesen tízszeres. Az oxigénadósság megszűntetéséhez szükséges 9698 %-os telítettség helyreállítása intenzív légzés és 2,5 dl oxigéndús ital elfogyasztása esetén pár percnyi vérkeringés alatt megtörténik.”   Vélmény 3 Dr. Malomsoki Jenő, a biológiai tudományok kandidátusa: „A gyomor- és bélnyálkahártyán keresztül felszívódó oxigén a vérpályán eljutva a szövetekben illetve a májban fejti ki kedvező hatását. Az enzim aktivitások változásával, az oxigén raktárak feltöltődésével, a tejsav eliminálódás gyorsulásával lehet számolni.”