Jobb eléggé lúgos táplálékok Lima bab, szójabab, szója granulátum, Piros-paprika, Cayenne bors, fokhagyma, gyömbér, hagyma Cékla, retek, gyömbér, paradicsom, avokádó, zöldbab, sóska, spenót, fokhagyma, zeller, káposzta, saláta, paprika, brokkoli, endívia saláta, okra. Még jó lúgosító ételek: Lencse, szójaliszt, tofu, desztillált víz, Gyógynövények, a legtöbb fűszer, olíva olaj, borágó olaj, kókuszolaj, avokádó olaj, lenolaj, tengeri halolaj, tőkehalmáj olaj, Meggy, lime, citrom, grapefruit, kókusz, tönkölybúza, hajdina quinoa, kecsketej. Édes répa, torma, fehérrépa, sárgarépa, mandula, szezám, római kömény, édes kömény, kömény, cikória, stevia Borsó, spárga, articsóka, kelbimbó, karfiol, cukkini, póré-hagyma, karalábé, snidling, rebarbara, fekete nadálytő. Rossz, enyhén savas ételek: Csicseri-borsó, vesebab, feketebab, szejtán Curry, napraforgó olaj, szőlőmag olaj Szilva, friss datolya,, cseresznye, ribizli, nektarin, sárgadinnye, köles, amarant Édesvizi (nem tenyésztett) hal, szójatej, rizstej, tejszín Török-mogyoró, napraforgómag, lenmag, brazil dió, pekán dió   Rosszabb, eléggé savas táplálékok: Friss gyümölcslé, ketchup, vanília, szerecsendió, asztali só, majonéz, Margarin, vaj, kukorica olaj, Narancs, banán, ananász, őszibarack, dinnye, mangó, alma, szeder, füge, datolya-szilva, guava, sárga-barack, papaya, mandarin,, szőlő, áfonya, eper, málna, barnarizs, búza, Fehér kenyér, keksz, teljes kiőrlésű kenyér, rozskenyér, vadrizs, fehérrizs, zab Tengeri hal (nem tenyésztett), dió Legrosszabb, nagyon savas táplálékok Alkohol, cukrozott gyümölcslé, sör, tea, kávé, bor, szénsavas üdítők, cola Mustár, ecet, rizsszirup, szójaszósz, lekvárok, élesztő, maláta, kakaó, karob, Szárított gyümölcsök, savanyított gyümölcsök, Árpa kukorica, rozs, zabkorpa, Sertés, borjú, marha, csirke, szárnyasok, tojás, belsőségek, tenyésztett halak, Sajtok, jégkrém, joghurt, szójasajt, kecskesajt, tejprotein, kagyló, Földimogyoró, krumpli, (tárolt), pisztácia, kesudió Édesítőszerek, szacharin, aspertame= (E951), fehér cukor, répacukor,, kukorica szirup, melasz, maltóz, szirup, fruktóz, rizsszirup, juharszirup, méz Az alábbi táblázat mindennapi ételek savasító (-) vagy lúgosító (+) hatásának körülbelüli értékét mutatja meg. A számértékek relatívak, és egységnyi tömegre vonatkoznak. Az egészséges étrend legalább 80 %-ban tartalmaz lúgosító és legfeljebb 2 %-ban savasító ételeket. A lúgosító ételek 70 %-a nyersen a legértékesebb. A biotermesztett növények optimális mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjét, enzimeket és aminosavakat. Egy egészséges étrendnek nagy mennyiségű vizet is kell tartalmaznia: igyon meg 15 testsúly kilogrammonként legalább 1 liter vizet naponta. Megjegyzés: habár néhány étel ezek közül savas lehet, lúgosító hatással lehet a testre. (Pl. a citrom, mely segíti a szén-dioxidot vízzé alakítani.) Ennek fordítottja szintén igaz lehet. Az ételek melletti számok tehát az ételek végtermékeire vonatkoznak.     Amikor felborul szervezetünk pH-ja, számos problémával szembekerülhetünk. Egy elsavasodott testben az egészséges sejtek elkezdenek felbomlani – a megváltozott környezet hatására -, és különféle baktériumok alakulnak ki belőlük, melyek élesztő- és egyéb gombákká válnak, végül penészgombává – melyek aztán újabb savakat termelnek. Ez az ördögi kör így folytatódik, és az enyhe tünetekből később súlyosabb problémák alakulhatnak ki.  Az átlagos táplálkozás túlnyomórészt savasító ételeket tartalmaz, közel 90 %-ban. Ezzel szemben az ideális arány majdnem pont a fordítottja -20% savasító és 80% lúgosító étel lenne!  Nem véletlenül van tehát ennyi túlsúlyos vagy vérnyomás problémával küszködő ember, és általában azt mondhatjuk, hogy nem túl jó a társadalmunk egészségi állapota. Az emberek nagy többsége elsavasodott állapotban van.   Ételek hatásai szervezetünkre Most beszéljünk egy kicsit a különböző ételek testre való hatásairól, ahogy azok a pH-értéket befolyásolják. A gyümölcsök kiváló ásványi anyag és rost-, illetve vitaminforrások, azonban a legtöbbjüknek magas a cukortartalma így savasító hatást gyakorolnak a testre. Ha túlzottan el van savasodva a teste, mértékkel fogyassza az ilyen gyümölcsöket, de ha a pH értéke rendben van, eheti őket az étkezések között. Néhány enyhén savasító gyümölcs például az alma, narancs, szőlő, barack, szilva, ananász vagy körte, míg a banán, citrom meggy vagy mazsola lúgosítanak. Ugyan a tejtermékek nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak, melyek lúgosítják a testet, de a laktóz (tejcukor) tartalmuk elősegíti a gombák jelenlétét, melyek tejsavvá alakítják azt. Minél tovább tart a tejtermékek előállítási folyamata, vagy minél tovább tárolják annál inkább savasító hatásúvá válnak: ellentétben a friss tejtermékek – így a friss tej is – lúgosítanak. A gabonafélék, mint a búza, rizs, zab vagy az árpa, kisebb-nagyobb mértékben savasítanak az összetett szénhidráttartalmuk miatt, de fogyaszthatóak mérsékelt mennyiségben, és zöldségek mellé különösen hasznosak. A hajdina önmagában is lúgosít.   A pékáruk többsége nem tesz jót a testnek a finomított liszt- és magas élesztőtartalmuk miatt. A kenyérben, süteményekben vagy a tortákban található élesztő elősegíti a szervezet gombásodását, és így hozzájárul az elsavasodáshoz. Fehér kenyér helyett lehetőleg teljes kiőrlésű (barna) kenyeret fogyasszon, illetve olyan kenyeret mely egyáltalán nem vagy kevesebb élesztőt tartalmaz. Sokan úgy gondolják, hogy az olajok és a zsírok okozzák a túlsúlyt, és ezért próbálnak minél kevesebbet bevinni belőlük. Ám a túlsavasodás aránya a sav-lúg arányban keresendő, és a testnek igenis szüksége van a zsírokra, hogy megvédje önmagát a savaktól. Nem mindegy viszont, hogy milyen zsiradékot használunk. Lehetőleg kerülje a telített zsírokat (ezek szobahőmérsékleten szilárdak, mint pl. a margarin és a vaj), és fogyasszon helyettük telítetleneket (legjobbak az olívaolaj, halolaj kankalinolaj, borágóolaj, vagy lenmagolaj) Az összes hús és hal savasító étel. Vannak közöttük kevésbé savasítóak, mint például a máj, lazac vagy pisztráng, illetve erősen savasítóak mint a disznó-, marha vagy borjúhús. Kerülje az utóbbiakat, és egyen helyettük inkább csirke-, vagy pulykahúst, de azokat is mérsékelt mennyiségben. A fehérjebevitelt gyakran hússal fedezzük, de ezek amellett, hogy sok fehérjét tartalmaznak, tartalmaznak telített zsírokat és koleszterint is. A szükséges fehérjéhez és aminosavakhoz hozzá lehet jutni a zöldségekből is, melyek – a hússal ellentétben – rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. Túlzott elsavasodás esetén a legjobb, ha egyáltalán nem fogyaszt húst, amíg helyre nem áll a szervezete. A gombák a természetbe lebontó szerepet töltenek be, és – ellentétben a növényekkel – szén-dioxidot termelnek oxigén helyett. Ha gombákat fogyasztunk, az megmérgezi az emberi sejteket is, így mindegyik fajtájuk – legyen az akár csiperke, őzlábgomba, moszat vagy szarvasgomba – mindenféle formában mérgező. Ne fogyassza őket, és lehetőleg kerülje a hosszan tárolt gombákat, a kukorica- és földimogyoró termékeket is, melyeknek magas a gombatartalma. Ha teheti, fogyasszon csírákat, mivel ezek rendkívül gazdagok tápanyagokban, és ahogy növekszenek, egyre lúgosabbá válnak. Vásárolhat búzacsírát vagy szójacsírát a boltban, de akár termeszthet is saját konyhájában.