Szervezetünk védekezik ez ellen, minden tartalékát beveti a savak megkötésére, de egy idő után ezek a tartalékok kimerülnek. Ekkor jelennek meg a savasodás tünetei, a betegségek. Általában ekkor figyelünk fel a problémákra, ekkor érzékeljük, hogy valami nincs rendben. Régebben az idősebb korosztályt érintette csak ez a jelenség: 60. életév felett a lakosság több mint 90%-a elsavasodott. Napjainkban már az egész fiatal korosztálynál is tapasztaljuk az elsavasodás jeleit a hozzá tartozó tünetek, illetve betegségek tükrében. Dr. Robert Young  Tudós, táplálkozási tanácsadó, pedagógus, mikrobiológus, 8 könyv szerzője 25 éven átvizsgálta, hogyan működik a testünk sejtszinten. Elmélete az ÚJ BIOLÓGIA az egészség új és egyszerű megközelítése. Azt állítja, hogy csupán egyetlen betegség létezik. Minden betegség mögött egyetlen ok rejlik, ez, pedig nem más, mint a test túl savasodása. Ennek oka a felborult életmód, a rossz táplálkozás, negatív környezeti hatások, negatív stressz és gondolkodásmód. A túl savasodás sejtszintű károsodáshoz vezet. A túl savas közeg szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belerágva magát a vénába és artériába, mint ahogy a sav a márványba. Ha ez így marad, minden sejtszintű tevékenységet és funkciót akadályoz, a szívünk dobogásától kezdve az agy működéséig. A túl savasodás az egész életre kihat, és betegségekhez vezet! Vizsgáljuk meg az elsavasodás folyamatát: Minden élet a tengerben kezdődött, és testünk nagy részét még ma is víz teszi ki: csecsemőkorban 90%, felnőtt korban 70 %, idős korban (70 év felett) 55%. A tengervíz pH értéke 8-8.5 (pH: latin eredetű szó: potentia hidrogenii), vagyis a hidrogén ereje. Minél több szabad hidrogén van egy oldatban, az annál savasabb. Létezik egy pH skála, mely 1-14-ig terjed, és amelyen a 7-es érték a semleges. 0-7 pH-ig egy oldat savasnak, 7-14 pH-ig pedig lúgosnak számít. Vérünk rendelkezik egy, a normális működéshez szükséges pH értékkel, finom műszerekkel meghatározva ez 7.365. Testünk csekély ingadozásától eltekintve 7.35-7.4 közötti értéket tart fenn a vérben, ugyanis ha ez az érték kicsivel is alacsonyabb lenne, meghalnánk. A fentiek alapján a következőket mondhatjuk: -    felnőtt testben 40-60 liter víz van -    Naponta szűrni, tisztítani és pótolni kell a veszteséget -    Sejtjeink annyira egészségesek, mint amennyire az a folyadék az, melyben fürdetjük őket! -    Ha a savak felgyülemlenek, súlyos dehidratáció lép fel, amit betegségnek hívunk -    Minden betegség lúgos pH felborulás eredménye A két legkönnyebb elérhető testváladékot, a nyál és vizelet pH tartományát szoktuk vizsgálni, és ezek eredménye függ a többi szerv, azaz az egész szervezetünk vegyhatásától. Egészséges embernél a nyál enyhén lúgos kémhatású kell, hogy legyen, ill. minél lúgosabb, annál egészségesebbek vagyunk. Ottó Wartburg kétszeres Nobel díjas rákkutató szerint, ha a nyál pH-ja eléri a 8.5-t akkor szervezetünkben minden rákos sejt elpusztul, ill. nem tud keletkezni vagy szaporodni. Vagyis kézenfekvő a megoldás a daganatos betegségek gyógyításánál: erősen szükséges a szervezet lúgosítása. Azt is tudnunk kell, hogy a különféle kórokozók (baktériumok, víruok, gombák) csak savas közegben tudnak szaporodni. Azaz savas vizelet mellett könnyen kialakul a hólyaghurut, és nehezebben is gyógyul meg, amíg savas a szervezetünk. Ezért hólyaghurut, vesemedence gyulladás szódabikarbóna kiegészítésével napok alatt meggyógyul. Az, aki rendszeresen oxigénnel dúsított vizet iszik (amiről később részletesen beszélünk), ott ilyen jellegű gyulladások ki sem tudnak alakulni. Hasonlóan torokgyulladásban, amikor fájdalmasan ég az egész garat, szódabikarbónás gargalizálás vagy oxigénnel dúsított vízfogyasztás drámai javulást hoz. Ha valaki kemoterápiát kap daganatos megbetegedése miatt, akkor egy-két napig nemcsak nagyon rossz a közérzete, hanem alig van vizelet is. Ugyanis az óriási mértékben történt sejtpusztulás miatt a szervezete erősen elsavasodik, és nem is indul meg a vizelet, amíg a vese pH-ja nem éri el a megfelelő szintet. Ilyenkor 2-3 liter oxigénnel dúsított víz fogyasztása beindítja a veseműködést, ezáltal megszűnnek a kellemetlen tünetek (hányinger, hányás, hasmenés) Lábdagadás A lábdagadás hátterében is nagyon sok (hanem a legtöbb) esetben a szervezet elsavasodása áll, ami oxigénes víz, és/vagy szódabikarbóna adására csökkenteni, majd megszüntetni is lehet. Anyatej: Hiába van előmelegítve, és hiába van gusztusos csomagolásban, nemcsak a jó választódik ki rajta, hanem bármilyen káros anyag is ötszörösen ürül az anyatejen keresztül. Szervezetünk leglúgosabb testváladéka az anyatej, amelynek a PH-ja egészséges  körülmények között ugyanolyan, mint a tengervíz, azaz 8,5 pH. Ha a kismama étrendje savas, akkor az anyatej pH-ja nem a legideálisabb, akkor könnyen koraszülés lehet. Dohányzó kismamáknál ez az egyik probléma. Szívizom: A szív mindig megköveteli, hogy ideálisan tudjon működni. Ha nem elegendő az oxigén (romlik a szív koszorúereiben a vérellátás), szívtáji fájdalom, azaz angina lép fel: azonnali pihenésre, nyugalomra inti a szív tulajdonosát. Súlyos esetben heveny szívizom elhalás (=infarktus) lép fel, ami helyi savasodással jár. A szívtapaszok, a nyelv alá tett Nitromint tabletta, vagy aerosol az erek tágításával segíti a szívet több oxigén jutásához.   Miért alakul ki az elsavasodás jelensége? Az életünk attól függ, hogy a testünk megmaradjon a semleges, illetve enyhén bázikus kémhatású tartományban. Testünk, sőt az egész enzimműködés is csak enyhén lúgos közegben működik, akkor egyáltalán miért vannak bennünk savak. A vér elsavasodásának elkerülése végett a szervezet eltárolja a savakat a sejtekben, ezzel túlterhelve őket. Belső nedveink pH szintje testünk minden egyes sejtjére hatással van: és ha a savasság hosszan tart, megzavarja az összes sejtszintű aktivitást – megakadályozza az életet magát. Három okból következhet be elsavasodás: 1.    Ha túl sok savas ételt eszünk 2.    Ha mérgek halmozódnak fel, vagy mikroorganizmusok szaporodnak el a szervezetünkben. 3.    Vagy akkor, ha testünk helytelenül bontja le, illetve semmisíti meg a savakat. Egyre többen mondják, hogy „civilizációs betegségeink egyik legveszélyesebb oka és formája a savasodás. Igazából az átlagember ezt nem is érti, hiszen ez egy olyan folyamat, ami érzékszerveink számára láthatatlan. Amit az ember nem lát, azt nem is hiszi el. Dr. Linda Frasetto a Kalifornia Egyetem kutatója a savasodással foglalkozik. Kutatásai által rájött arra, hogy az emberi szervezet igyekszik adaptálódni a modern élet kihívásaihoz. A máj és a vese, a szervezet kulcsfontosságú kiválasztó rendszerei, ők harcolnak a savasodás ellen. Napjaink táplálkozása, stresszes élete azonban olyan mértékű savasodást eredményez, hogy a szervezet annak érdekében, hogy megvédje a stratégiai fontosságú májat és vesét, egyszerűen nem engedi a savas hulladékok kiválasztását, hanem zsírral burkolja be, és tárolja, hogy egyszer majd kezd vele valamit. Azonban ahogy a legutóbbi 1,000 emberrel végzett kutatás bizonyította, a koleszterol és a kristályos húgysav sosem lesz feldolgozva, hanem csak gyűlik, mi pedig hízunk, fájnak ízületeink, lassan mozgásképtelenek leszünk. Ennek eredménye az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.   Ha túl savas, akkor a szervezet előveszi stratégiai kalcium, nátrium, magnézium tartalékait és feláldozza a savasodás megfékezésére. Természetesen ennek ára van, a nevezett ásványi anyagokból hiány lesz, azonban életben maradunk. Modern ételeink mind savasok, például a sör pH értéke 3,3, a húsé 5,5, minden alkohol, főtt tészták, legtöbb ivóvíz, vajak, olajok mind savasak. Talán a legnagyobb gond éppen a finomított cukor, Dr. Robert O. Young kutatásai szerint, mert a szervezet zsírt termel, hogy életben maradhasson, ez az egyetlen túlélési esélye. Még akkor is a zsírtermeléssel foglalkozik, ha nem eszünk zsírosat. Elő tudja állítani, hiszen az emberi szervezet egy folyamatos felépítés és lebontás. A másik fontos savasodási forrás a stressz, az egész napi életünk. Egy stresszes munkahely tönkreteheti egy egésznap bázikus étrendjét. Ez rendkívül fontos tény, amit legtöbbször figyelmen kívül hagyunk. A harmadik savasodási forrás éppen a környezeti szennyezés (amiről már korábban tettem említést), hiszen nincs már semleges pH értékű eső, hanem mindig savas, ettől maguk a növények is elsavasodnak, a földek már rég elsavasodtak, az ivóvíz már egyre ritkábban semleges, inkább kissé savas. Sok üdítő annyira savas, hogy semlegesítésére 32-szer annyi semleges, enyhén bázikus víz lenne szükséges. Ilyenkor a szervezet minden alkáli tartalékát mozgósítja, még a stratégiai jellegűeket is, mert különben azonnal meghalna. Ilyen ital a kóla, amelyet (tudatlanul) kedvességből adunk gyermekeinknek, unokáinknak. A védelem érdekében a szervezet feláldozza még a csontba már beépült kalciumot is. Ez magyarázza a fiatalkori csonttörések gyakoriságát. Milyen savak keletkezhetnek bennünk? -    Stressz, zaj, félelem, bosszúság =  sósav -    Sport, fitnessz, kocogás,  ==  tejsav -    Édességek  =  ecetsav -    Tea, kávé  =  csersav -    Nikotin, gázosodás  =  kénhidrogén  (sav) -    Hús, sajt  =  kén- és salétromsav -    Gyógyszerek (acetilszalicilsav, vagy sósavat termelnek, mint a fájdalomcsillapítók nagy része) Végeredmény:  SÓKÉPZŐDÉS  =  SALAKANYAGOK A mindennapi életben gyakorlatban tapasztaljuk a stresszre, félelemre, bosszúságra, haragra gyomrunk összeszorul, gyomorszáj tájékon fájdalom lép fel. Előbb-utóbb fekélyes betegség alakul ki a felgyülemlett sósav hatására. Edzetlen szervezetben már kis mozgás után is felléphet izomláz, ami a tejsav felszaporodást jelenti. Maratoni futók néha kénytelenek abbahagyni a futást, ki kell állniuk a tejsav felszaporodása következtében fellépő izomgörcs miatt.   Talán nem is véletlenül a legtöbb problémát szervezetünkben a túlzott édességbevitel jelenti: nem tudunk ellenállni a sokféle sütiknek, csokoládéféleségeknek, üdítő italoknak, melyek lebontásakor igen nagy mennyiségű ecetsav keletkezik. A tea- ill. kávéfogyasztók közül sokan tudatosan tejet használnak a csersav közömbösítéséhez. A tej előnyösen befolyásolja a tea és kávé illatát, ízét, zamatát is. A dohányzók között nem véletlen a sok fekélybeteg, szív- érrendszeri és daganatos beteg a szervezet elsavasodása miatt, pláne, ha ehhez fokozott hús ill. sajtfogyasztás és alkohol is társul. Végezetül a civilizált országokban nagymértékben elterjedt, a fejlődő országokban terjedőben lévő gyógyszerfogyasztás és savképződést okoz. Az USA-ban naponta 70 millió ember szed fájdalomcsillapító NSAID-ot (nem szteroid tartalmú fájdalomcsillapítót), melyhez igen sokan savcsökkentőt is kénytelenek használni. A keletkezett savakat szervezetünk közömbösíti só képződés formájában, melyet, mint salakanyag – raktározza el a szervezet különböző területeire: vastagbél, ízületek, érpálya, stb.