Ez a besz�lget�s az oxig�nes v�z ismertet�sekor hangzott el a tv-ben egy term�szetgy�gy�sz (TGY), egy eg�szs�gklub igazgat�ja (I) �s egy orvos(O) k�z�tt. TGY: Elmondan�k k�t nagyon fontos t�netet, ha valaki ezt tapasztalja mag�n, mindenk�ppen javasolt az oxig�nes v�z fogyaszt�sa. 1) a sarkon, egym�s mellett, f�gg�legesen, a b�r m�lyen be van repedve. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek a puffer kapacit�sa m�r nem gy�zi a terhet. 2) a m�sik, orvosi nyelven oniko mikozisnak nevezik, azt jelenti, hogy a szervezet elgomb�sod�sa ill. ennek b�rgy�gy�szati t�netei. Azaz az �regujjakon l�v� gomb�sod�s. Mi�rt az �regujjon? Az �regujjon (a l�b nagyujja) van a l�p �s a hasny�l-mirigy �s a m�j meridi�nnak a kezd�pontja. Amikor a szervezetben az anaerob folyamat t�ls�lyba ker�lt, akkor tulajdonk�ppen alkohol termel�dik. S ez az alkohol csak �n. k�t l�pcs�s dehidrog�ng�z enzim seg�ts�g�vel bomlik le, �s egy �lland� m�jterhelts�get ad, GOT, GPD, GGT. Kialakul zs�rm�j szindr�ma. Ezzel kapcsolatban elmondan�k egy esetet. Zokogva h�vott fel ma egy anyuka. Azt mondta, nem tal�lok megold�st a gyerekemre! Mi a baj kedves h�lgyem? Zs�rm�j szindr�m�ja van. Mi�rt, h�ny �ves a gyerek? 12 �ves kisl�ny. A GOT, GPD, GGT, m�j �rt�kek? H�t, �rthetetlen m�don nagyon magasak. Akkor engedje meg, hogy �n l�tatlanban elmondjam, hogy a gyerek milyen. Rosszul tanul, �lland�an �lmos, szomor�, a b�r ekc�m�s, meg van h�zva, a has red� �s a melle k�z�tt ki van v�r�s�dve, gyulladt �s gomb�t, a nemi szerve �s a v�gb�l ny�l�sa viszket �s cs�p�set kakil. De h�t, honnan tudja, hisz nem is l�tta? Ez az�rt van, mert a gyerek tet�t�l talpig gomb�s, �s most valamilyen m�j regener�l�t akarnak neki adni, nem ez a megold�s. A l�lektani h�ttere, a sz�l�k elv�ltak, ett�l stressz t�lterhel�s ker�lt a gyerekre, aki a csokol�d�ba �s a cukorba menek�lt �s az ev�sbe. Ett�l kialakult az a rettenetes �rd�gi k�r, hogy h�zok, lustulok, lustulok, h�zok, v�g�l csak egy �r�m maradt, a cukor. �gy alakult ki a zs�rm�j szindr�ma. I: Az emberek sokszor keresnek t�pl�l�k kieg�sz�t�t, �rdekl�dnek vitaminok ut�n, id�j�r�snak, �vszaknak megfelel�en k�rnek tan�csot gy�gyszer�szekt�l �s gy�gyn�v�nyekkel foglalkoz� szakemberekt�l, ez j� dolog. Ha mell�tessz�k, hogy ne tess�k elfeledkezni az oxig�nr�l, akkor azt gondolom, teljesebb� v�lt a k�r.   TGY: Milyen koroszt�lynak, milyen eg�szs�gi illetve betegs�gi �llapotban l�v�knek aj�nlott az oxig�nes v�z, ak�r a rehabilit�ci� ak�r a prevenci� a megel�z�s szempontj�b�l? DR: Szeretn�m kihangs�lyozni, az oxig�nes v�z egy speci�lis v�z ugyan, de nem csodaszer. Nem helyettes�ti az �ltal�nos orvosi gyakorlatban haszn�lt medicin�t. De a gy�gyszereket pl. be lehet venni oxig�nes v�zzel, hat�konyabb lesz, gyorsabb lesz a felsz�v�d�s, jobb lesz az eredm�ny. Kinek javasolt? B�rki ihatja, akinek sz�ks�ge van egy kis plusz oxig�nre. Megel�z�s c�lj�b�l b�rki fogyaszthatja, naponta egy-k�t litert Ez els�sorban sportol�knak �s eg�szs�geseknek nagyon j�, hogy m�g eg�szs�gesebbek legyenek �s m�g tov�bb �ljenek eg�szs�gesen. Ugyanakkor, ha valakinek kr�nikus panasza van, ann�l jelentkezik a legt�bb pozit�v hat�s. Min�l messzebb van az eg�szs�gt�l, ann�l nagyobb a hat�s. Teh�t ki �s mikor? Gyermek, kismama, nemcsak betegek. Volt is egy �js�gcikk, hogy nemcsak r�kbetegeknek, mert sokan azt hitt�k, hogy ez a v�z csak r�kbetegeknek val�. Err�l sz� nincs. B�rki ihatja. O: Az oxig�nnek �lettani hat�sa van, ugyanakkor cs�kkenti a rezisztenci�t �gy a sug�r-, mint a kemo-rezisztenci�t. Teh�t kisebb d�zis is el�g lesz bel�le. Cs�kkenti a gy�gyszer-rezisztenci�t. Kedvez�en v�ltoztatja az �letmin�s�get. TGY: A mai napon a k�vetkez�kr�l lesz sz�, kr�nikus degenerat�v betegs�get, a h�sv�ti b�jt, a m�regtelen�t�s, II-es t�pus� cukorbetegs�g, magas v�rnyom�s, rheumatoid artritisz, kolitisz, sz�vkoszor��r meszesed�s. Teh�t azokat a kr�nikus degenerat�v betegs�geket besz�lj�k �t, amelyben haz�nk lakoss�g�b�l sok sz�zezren, sok milli�an szenvednek. Egyszer egy r�di�ad�sban azt mondtam, hogy Magyarorsz�gon 40-50 milli� kr�nius degenerat�v beteg van. A szerkeszt� az �vegablakon �t mutogatott, hogy 10 milli�an vagyunk �s tess�k levonni a csecsem�ket. Erre visszak�rdeztem, hogy aki cukorbeteg, annak nincs magas v�rnyom�sa, annak nem f�jnak az �z�letei, annak nem rossz a sz�klete, annak nem rossz a l�t�sa, annak nem vesz�lyeztetett a vesem�k�d�se? Ez m�r 6 f�le kr�nikus degenerat�v betegs�g egy embern�l. Amikor kr�nikus degenerat�v betegs�gr�l besz�l�nk, az nem betegs�g, hanem �llapot. Az orvostudom�nyban �gy mondjuk, hogy progredi�l� �llapot, teh�t megy el�re a maga �tj�n. Nagyon tetszett egy f�orvos �rnak a b�lcs szava, amikor azt mondta, hogy tulajdonk�ppen nem mer�tj�k ki a genetikai k�dunkat, a 120 �vet, hanem saj�t hib�nkb�l j�val kor�bban halunk meg. A magyar f�rfiaknak 67-68 �v az �tlagos �letkora, a h�lgyek� ezt p�r �vvel meghaladja. D�bbenetes volt hallani Csabai professzor �rt�l a Mindentud�s egyetem�n. �n eddig �gy tudtam, 10.000 l�ba amput�lnak �vente, kider�lt, m�r 11 ezer fel� megy ez a sz�m. �s azt sem tudtam, hogy  stroke-ban (sz�l�t�s) �s sz�vinfarktusban 18 ezren halnak meg. Ez rettenetes. A t�bbi cardiovascularis (sz�v �s �rrendszeri) betegs�g elhal�loz�si sz�mair�l nem is besz�lt�nk. Ezek azok a sz�mok, amik mellett nem lehet �s nem szabad elmenni felel�tlen�l. Ezek mellett meg kell �llni, el kell gondolkodni. Igaz, hogy az orvostudom�ny 10 %-ban felel a mi eg�szs�g�nk�rt, de a 90 % az �sszt�rsadalmi feladat. I: Ezzel kapcsolatban, hogy mennyire kellene foglalkoznunk az eg�szs�g�nkkel. A minap ker�lt a kezembe gr�f Dr. Hugonnai Vilm�nak, aki az els� magyar n� orvos volt, a k�nyve „A n�, mint h�ziorvos” c�mmel. Ez 1904-ben jelent meg �s az egyik fejezetnek ez a mott�ja: Az ember nem hal meg, hanem meg�li mag�t.   Hogy mennyire igaz, �s ezt m�r 1904-ben mondt�k �s ma is igaz, hogy a csal�dokban, az any�k kez�be van sok minden let�ve. Hiszen �k azok, akik a gyerekeket, a j�v�t j� ir�nyba tudj�k befoly�solni. Ugye, milyen fontos az, hogy j� t�pl�l�k legyen, sokan ismerik a j� t�pl�l�k kieg�sz�t�k fontoss�g�t, de hajland�k vagyunk elfeledkezni az oxig�nr�l. Hajlamosak vagyunk nem tudni arr�l, hogy van m�r egy olyan folyad�k, amely akkor is tud seg�teni, ha a leveg�b�l nem jut elegend� oxig�n a szervezet�nkbe. Vagy a szervezet�nk �ppen olyan �llapotban van, hogy nem tudja felvenni, vagy nem tudja oda sz�ll�tani, mert doh�nyzik, mert asztm�s, mert COPD-s, b�rmi lehet. Ez a var�zssz�, az OXIG�NES V�Z. Ami mell�khat�sok n�lk�l k�pes kedvez�en befoly�solni a szervezet oxig�n ell�totts�g�t. TGY: Mi�rt olyan fontos az, hogy a szervezet�nkben lej�tsz�djanak azok az oxidat�v form�ci�k, amelyek tal�n m�g 50-100 �vvel ezel�tt is jobban lej�tsz�dtak, mert fizikai munk�t v�gezt�nk. A fizikai munka hat�s�ra l�nyegesen t�bb volt az egys�gnyi id� alatt felvett oxig�n, magasabb h�fokon ment a bels� �g�s. Manaps�g tulajdonk�ppen abban f�radunk el, hogy a kez�nkkel a sz�m�t�g�p eger�t mozgatjuk. Ennyi a k�l�nbs�g a munkav�gz�sben. Mindazt, amit kor�bban fizikai munk�val a szervezet�nkben el�rt�nk, hogy mondja a Biblia, „arcod verejt�k�vel keresd meg a kenyeredet”, a mai ember kib�jt ez al�l. Ma nem igaz, hogy az arcom verejt�k�vel keresem meg a kenyeremet. Biztos, hogy ma is van verejt�k, de ez az idegrendszeri elf�rad�s miatt van, nem a fizikai elf�rad�s miatt. Nagyon leegyszer�s�tve nem jut annyi oxig�n a szervezet�nkbe, hogy ott a bels� �g�si folyamatok lezajl�djanak �s ez�rt nem oxidat�v, hanem redukt�v, erjed�ses folyamatok vannak. Tudjuk a k�lyh�ban is, ha nincs oxig�n, nagy kupac salak keletkezik. Pontosan ugyanez j�tsz�dik le benn�nk is, nincs oxig�n, van helyette a sok salakanyag. Ellustultunk, ez az igazs�g, �s ha nem seg�t�nk valahogy, a helyzet nem javul. Valljuk be egym�s k�zt, sokszor az ember olyan f�radt, hogy azt mondja, ugyan dehogy megyek el sportolni, �r�l�k, ha lehunyom a szememet �s m�snap reggel f�lkelek. LEGAL�BB AZ OXIG�NT VIGY�K BE! A kr�nikus f�radts�g szindr�ma az els� t�net, az a k�sz�b, ez m�r oxig�nhi�ny. De innen egyenesen vezet az �t a vastagb�l r�kig, k�l�nf�le meg�ll�kon kereszt�l. Most v�gigmegy�nk a kr�nikus degenerat�v betegs�gek t�netein. Doktor �r, a kr�nikus f�radts�g szindr�ma, mint els� t�netegy�ttes, milyen ment�lis �s fizik�lis �rzeteket v�lt ki bel�l�nk? �s amikor m�r irritabilis b�lszindr�ma, vagy kolitisz, vagy rheumatoid artritisz, teh�t ahogy megy el�re a maga �tj�n, honnan tudjuk, hogy �nmagunkhoz k�pest, merre fel� megy�nk a rossz ir�nyba? O: Az oxig�nhi�ny kezdetben nem okoz olyan manifeszt elv�ltoz�sokat, amelyek betegs�g t�neteket okozn�nak. Hanem egy olyan diszfunkci�t okoz, egy k�rosod�st az anyagcsere utakban p�ld�ul. Teh�t az oxidat�v foszforiz�ci�b�l anaerob anyagcsere ir�nyba tol�dik el a folyamat �s ez a savasod�shoz vezet. A szervezet m�reggel tel�t�dik, oxidat�v stressz alakul ki. Az oxid�nsok termel�se fokoz�dik. Az agyi kering�s reag�l a legjobban az oxig�nhi�nyra. Ment�lisan kev�sb� tudunk reag�lni, nem tudunk koncentr�lni, nem vagyunk kommunikat�vak, befel� fordulunk, nem vagyunk   frissek. �s�toz�s, �lmoss�g, elfelejt�nk dolgokat, telev�zi� el�tt elalv�s. Ha fel�lr�l haladunk lefel� a fejb�r�n elv�ltoz�sok alakulhatnak ki, amelyek gomb�s folyamatokat jeleznek. Az agyi kering�s mellett, a sz�vkoszor��r rendszer is k�rosodik. TGY: El�sz�r n�zz�k meg a lelkinek t�n�, lelki szinten jelentkez� t�net-egy�ttes, de nem lelki: 1.)    feled�kenys�g 2.)    �s�toz�s 3.)    r�vidt�v� mem�ria kies�s (hol a kulcsom, elz�rtam-e a g�zt, becsuktam-e a kocsit, ezek a legels� t�netek) 4.)    nincs j�v�k�p nem b�zik �nmag�ban, �n-alul�rt�kel�s tudom�nyos sz�val, j�v�k�pbe vetett hit teljes vagy r�szleges elveszt�se. Fiatal f�rfiakn�l ez az �n alul�rt�kel�s komoly szexu�lis zavarokban is jelentkezik, erekci�s zavarokban. Nem �rzi mag�t annyira f�rfinak. Ugyanez n�i oldalr�l, jelent� libid� cs�kken�s van. Pedig arr�l van sz�, hogy az erjed�s hat�s�ra, az anerob folyamatok eredm�nyek�ppen gomb�k szaporodnak el �s a gomb�k m�reganyagai, amiket mikotoxinoknak nevez�nk, lek�tik a saj�t nemis�g�nkre jellemz� hormonok egy r�sz�t. Min�l t�bbet k�t le ezekb�l a hormonokb�l, ann�l kev�sb� tudjuk a saj�t nem�nkben megfelel� viselked�si norm�kat kifel� mutatni. Teh�t egy j� ki�ll�s�, igaz�n minden szempontb�l j� k�llem�, j� esz� f�rfi, aki (eln�z�st kicsit vulg�risan kifejezve) ak�r alfa h�m is lehetne, a sor v�g�n kullog, mert hormon�lisan nincs rendben. Ha � sikertelen abban a kateg�ri�ban, ahol f�rfi, akkor az r�nyomja a b�lyeg�t az eg�sz ment�lis �nj�re. Att�l kezdve a munkahelyen (megint vulg�risan) � az, aki elviszi a balh�t. B�rmi t�rt�nik, ha nincs semmi k�ze hozz�, akkor is �gy fordul a dolog, hogy neki kell a balh�t elvinni. Megvert emberk�nt �li az �let�t. Egy ilyen f�rfit a feles�g t�r egy darabig, de azt�n azt mondja, rosszul v�lasztottam, �s indul a v�l�kereset. I: �s van egy nagyon �rdekes t�rsul� jelens�g. :�ppen a gomb�k hat�s�ra megv�ltozik a test illatanyaga (b�d�s lesz). A j�l megismert �s sz�momra vonz� testillat egyszer csak megv�ltozik, �s kellemetlennek �lem meg, ugyanann�l a szerelmes t�rsn�l, aki pedig kor�bban milyen j� volt. TGY: �gy van, teh�t egyikb�l k�vetkezik a m�sik. Amikor itt mi besz�lget�nk, nem egy t�netr�l besz�l�nk, hanem az eg�sz t�rsadalmi �rint� jelens�gcsoportr�l. T�rj�nk vissza azokra a fiatalokra, ahol nincs j�v�k�p. Ha nincs j�v�k�p, akkor a mai dolgok�rt sem tud k�zdeni. Belemenek�l az alkoholba, drogba. Ezek voltak a ment�lis, lelki eredet� t�netek. Ha visszat�r�nk a materi�lis r�szre, az ilyeneknek teljesen megv�ltozik az �tkekhez val� kapcsolata. 1)    Moh�v� v�lik. Le�l a f�rj, feles�g �s a gyerekek az asztalhoz, ugye ill� lenne egy�tt egy foh�szt elmondani �s ut�na norm�lisan, nem habzsolva, nem kapkodva elkezdeni. De aki mik�zisos, mikotoxikus �llapotban van, nem tud uralkodni mag�n. �s m�r t�mi mag�ba az �telt, mert a benne l�v� gomb�k az �hesek, nem �. � csak k�zvet�ti a leesett v�rcukor szintet, az emelkedett adrenalin szintet. Megn� a sz�nhidr�t �hs�g, mert a gomb�k sz�nhidr�tot akarnak enni. �s hi�ba tudja, hogy nem szabad, egyszer�en eszik meg�ll�s n�lk�l. M�g r�gni is elfelejt. 2)    Eb�d ut�n felpuffad. A nadr�g gombj�t, vagy az �vnek a csatj�t k�t-h�rom lyukkal od�bb kell tenni.   3)    „Teli has nem tanul sz�vesen” beindul az em�szt�si folyamat, de ez nem oxidat�v, norm�lis folyamat, hanem egy bels� erjed�ses folyamat. A marad�k oxig�n is kiszalad az agyb�l, s eb�d ut�n f�lrebillen a feje �s �lt� hely�ben elalszik az �r�asztala mellett. Nagyon k�rem a g�pkocsivezet�ket, akik ismerik saj�t maguk �llapot�t (hasmen�ses, szorul�sos, candid�s, allergi�s, asztm�s, b�lgyullad�sos) nagyon keveset egyenek g�pkocsivezet�s k�zben. Az a kev�s, az teljes �rl�s� gabon�b�l legyen. �n, ha hossz� �tra megyek, magam mell� teszek k�t liter te�t �s semmit nem eszem, hanem azt a te�t kortyolgatom. �gy ha meg�rkezem ak�r 1000 km-es �t ut�n is, frissen sz�llok ki a kocsib�l. De ha meg�lln�k �tk�zben enni, biztos, hogy �lmos �s f�radt lenn�k. I: H�t m�g, ha az oxig�nes vizet kortyolgatn�nk. Hiszen a hivat�sos sof�r�knek mindig kell oxig�n az agymunk�jukhoz. K�l�n�sen az �jszakai vezet�skor, az elalv�s miatt t�rt�nik sok baleset. Aki hosszan vezet, ne k�v�t vagy k�l�t igyon, hanem oxig�nes vizet. Sokkal frissebb lesz, j�l m�k�dnek a reflexei. TGY: El�rkezt�nk a ment�lis zavarokig �s a kr�nikus f�radts�g szindr�ma �s az irrit�bilis b�lszindr�ma hat�r�ra, mert ezek �sszetartoznak. Teh�t, ha megy�nk tov�bb, akkor a b�lm�k�d�s zavarait, f�orvos �r, ha lenn�k sz�ves, a puffad�s, szorul�s, hasmen�st�l kezdve. O: Ezt tulajdonk�ppen m�r el�revet�tetted, hogy az erjed�ses folyamatok megindulnak. A b�lben egy anaerob erjed�s indul meg. Enn�l fogva puffad�s, telts�g�rz�s, hasmen�s v�ltakozik, id�nk�nt sz�kreked�ssel. �s g�rcs�k is kialakulnak. S�t az irrit�bilis colon szindr�m�t k�vethet egy s�lyos colitis (vastagb�lgyullad�s), amely fek�lyeket is eredm�nyezhet, v�res sz�kletet is produk�lhat. A minim�l t�netekt�l a kivarrt vastagb�lr�kig az eg�sz sk�l�t mag�ba foglalja. TGY: M�sik t�net, sz�raz a b�r az eg�sz testen, hi�ba kenik b�rmilyen kozmetikummal, Saj�t tapasztalatb�l is tudom, �sszef�gg a vastagb�lgyullad�ssal. A l�bsz�ron a s�pcsontn�l a b�r pergamenszer�, pikkelyesen h�ml� �s viszket. A m�sik, amit megfigyeltem �s most csin�ljunk egy �n diagnosztiz�l�st. N�zz�k meg a b�rt a k�ny�k�k�n, a t�rdeken, �l�gum�n milyen, nem sz�rk�s-lil�s-e. Nincs-e rajta r�csk�ss�g, berepedezetts�g vagy valami hasonl�. Mert ez egy�rtelm�en azt mutatja, hogy a vastagb�l m�j �s l�p kanyarja kr�nikus gyullad�sos �llapotban van. Egy ismer�s�mn�l felfigyeltem, hogy a bal k�ny�k�n a b�r sz�rk�s-lil�s. Mondtam neki, m�sk�pp kellene enned, menj el orvoshoz, n�zesd meg a beleidet, mert valami nekem nagyon gyan�s. Nem vette komolyan, mikor megtudtam, hogy a k�rh�zban kivarrt�k a bel� vastagb�l elr�kosod�s miatt, els� utam hozz� vezetett, �t�lelt �s azt mondta, mi�rt nem volt�l szigor�bb hozz�m. Ez volt az a pillanat, amikort�l ahol tudom, k�zz�teszem, hogy ahol ezeket a t�neteket l�tj�k, azonnal gasztro-enterol�gus, onkol�gus szakorvoshoz kell menni, mert nagyon alapos a gyan� arra, hogy az em�szt�rendszerben nem k�v�natos elv�ltoz�sok jelentek meg. Felt�teles m�dban mondom. Az �let igazolta, t�bb embert is siker�lt �gy orvosi kezel�ssel, megmenteni, mert nem hatalmasodott el a vastagb�l r�k. O: Hippokrat�sz mond�sa volt: a hal�l a b�lben lakozik. Ezen k�v�l, az immunrendszer d�nt� t�bbs�ge a b�lrendszerben van. Ott egy olyan immunhi�nyos �llapot alakulhat ki, amely sz�mtalan betegs�g okoz�ja.   TGY: L�gy�ki nyirokcsom�k, hasi- vakb�l-, b�lfodri nyirokcsom�k, l�p. O: Az a baj, hogy sokan f�lv�llr�l veszik ezeket a t�neteket, mert l�tsz�lag eg�szs�gesnek hiszik magukat, holott a m�lyben m�r olyan folyamatok zajlanak, amik egy ideig m�g megford�that�, ha kell� id�ben kezelik. Ha a diszfunkci�s st�diumban kezdik kezelni �s a kr�nikus oxig�nyhi�nyt rendezni lehet. Az anyagcsere helyzetet vissza lehet �ll�tani egy norm�l szintre, hisz az oxig�n is ezt teszi, abban az esetben m�g meg�llhat a folyamat. De ha m�r t�ljut ezen �s az 5-30 �vig terjed� lappang� id�szakon t�ljut, ott m�r visszaford�tani nem lehet. De az�rt ott sem mindegy, hogy hagyom a m�lyben a folyamatot zajlani, vagy megpr�b�lom lass�tani. Az oxig�n ezt meg tudja tenni. Igenis lass�tani tudja a k�ros folyamatokat. Ez�rt van jelent�s�ge a megel�z�sszer�en fogyasztott oxig�nes v�znek. I: �n ink�bb �gy mondan�m, hogy eg�szs�gtudatos magatart�s. Az elej�n, amikor m�g csak itt f�j, ott f�j, nyom, sz�r egy kicsit, itt viszket, ott viszket. Belen�zek a t�k�rbe �s piros az orrom alja, t�sk�s a szemem, a szem�ld�k�m felett mindig viszket �s v�r�slik. Ezek olyan �rtatlan kezdeti t�netek, amelyek a sejt kr�nikus kif�rad�s szindr�m�j�t mutatj�k. TGY: Tegy�nk most egy t�rt�nelmi visszapillant�st. 1930-as �vekben Otto Wartburg m�r el�rehaladott kutat�sokat v�gzett a redoxpotenci�l-lal. Ez azokat az �lettani folyamatokat jelenti, amelyek aerob vagy anaerob form�ban zajlanak le. Mit is mondott Otto Wartburg a hypoxi�s �llapotr�l �s a daganatos betegs�gekr�l? O: Azt �llap�totta meg, hogy a hypoxi�s, teh�t az oxig�nhi�nyos �llapot a daganatok kialakul�s�nak kedvez. Ezt hossz� ideig a hagyom�nyos orvostudom�ny nem fogadta el. M�g a mai napig is, ha valaki azzal j�n, hogy a daganatot hypoxi�s �llapot id�zi el�, a v�lasz, hogy ne hagyja mag�t f�lrevezetni. M�g nem ment �t az orvosi k�zgondolkoz�sba az, hogy a daganatok d�nt� t�bbs�g�t (mert vannak olyan daganatok, amelyek nem a hypoxia alapj�n j�nnek l�tre) hypoxia induk�lja. HA hypoxia van, akkor ennek hat�s�ra olyan n�veked�si faktorok indulnak be, amelyek megind�tj�k az �rk�pz�d�st, angiogenezist. Mert ahhoz, hogy daganat elkezdjen oszt�dni, angiogenezis kell. Ahhoz, hogy tov�bb tudjon fejl�dni, ehhez neki �rh�l�zat kell. Ma m�r sz�veti szinten lehet m�rni az oxig�nhi�nyt. Annak idej�n Otto Wartburg m�g csak az anyagcsere folyamatok alapj�n k�vetkeztetett arra, hogy a hypoxia ind�tja el a daganatk�pz�d�st. Ma m�r sejt szinten lehet m�rni a hypoxi�t. Mikroelektr�dokkal meg lehet �llap�tani, hogy abban a sz�vetben milyen az oxig�nszint. Ma m�r a tudom�ny arra t�rekszik, hogy ezen n�veked�si faktorok receptorait, (mert ezek receptorokhoz k�t�dnek, ugyan�gy mint az inzulin, amely szint�n receptorhoz k�t�dik �s �gy fejti ki a hat�s�t) blokkolni lehessen. Mert ha blokkolni lehet, akkor meg�ll az �rn�veked�s, ez�ltal a daganat el fog pusztulni. �s ezt az oxig�n is meg tudja tenni. Ha oxigeniz�ljuk a daganatot, ami az oxig�nes v�zzel el lehet �rni, abban az esetben a daganat fejl�d�s meg fog �llni. F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett az oxig�nes v�zzel nem lehet a daganatot meggy�gy�tani. Csak kieg�sz�t� kezel�sk�nt aj�nlhat�, mert a hagyom�nyos orvosi elj�r�sok n�lk�l a m�t�t, a kemo- �s sug�rter�pia n�lk�l a daganat nem fog elpusztulni. Ez tulajdonk�ppen egy addit�v (kieg�sz�t�) bioter�pia. A term�szetes �lettani hat�s�t fogja kifejteni azzal, hogy vissza�ll�tja az egyens�lyt. A daganatos beteg tulajdonk�ppen daganatmentess� tehet�. De miut�n a beindult folyamatok olyan g�nmodul�ci�t, olyan genom eltol�d�st okoznak, hogy a daganatos beteg tulajdonk�ppen daganatmentes lehet, de potenci�lisan vesz�lyeztetett. Az�rt van az 5, 10 ,15 �ves t�l�l�si id�, mert az alatt a daganat sejtek beindulhatnak.   Ha az oxigeniz�ci�t folyamatosan tudjuk biztos�tani, akkor elk�pzelhet�, hogy ezt a n�veked�si faktort vissza tudjuk szor�tani. Azt nem �ll�tan�m, hogy ily m�don ki tudjuk z�rni a daganatot, de biztos, hogy ez sokat jelent az �letmin�s�g szempontj�b�l �s a t�l�l�s meghosszabb�t�sa szempontj�b�l. I: Egy nagyon fontos dolgot szeretn�k ehhez hozz�tenni, hogy j� n�h�ny olyan daganatot ismertek fel az elm�lt id�szakban, amelyek �n. rezisztensek a kemo- �s sug�rter�pi�ra. Teh�t nem hat r�juk igaz�n a k�miai anyag, vagy a beadott sug�radag. Ilyen esetben a z a tapasztalat, hogy az oxig�nes v�z rendszeres fogyaszt�sa �rz�kenny� teszi ezeket a daganatos sz�veteket a kemo- �s sug�rter�pi�ra is. Ha semmi m�st nem venn�nk csak azt, mennyire javul a k�z�rzete az ilyen r�kos betegnek, valamint sokkal kevesebb kemoter�pia vagy kevesebb sug�radag el�g ugyanannak az eredm�nynek az el�r�s�hez a gy�gyul�s �tj�n, akkor m�r azt mondhatjuk, hogy �rdemes megpr�b�lni. Azt nem mondhatjuk, hogy ett�l meggy�gyul b�rki, mert a komplex kezel�s n�lk�l nem tud meggy�gyulni. De az �letmin�s�ge nem mindegy. O: Hamarosan meg fog jelenni egy ebben a t�rgyban �sszegy�jt�tt �sszefoglal�s, amely a k�tked�k sz�m�ra is bizony�tani fogja, hogy az oxig�nnek komoly szerepe van a daganat ter�pi�ban. N�metorsz�gban m�r 30 �vvel ezel�tt is komoly oxig�n ter�pi�k folytak oxig�n s�torban �s �zonnal. Van ennek m�ltja, csak ezek az elj�r�sok nem tudtak olyan stabil �s olyan tart�s alkalmaz�si lehet�s�get biztos�tani, mert g�phez, m�szerhez, v�n�s injekci� ad�s�hoz voltak k�tve. Az oxig�nes v�z ezt a tart�s, folyamatos oxig�np�tl�st tudja biztos�tani. Eddig tartott a riport.