N�zz�k meg, melyek ezek a leggyakoribb megbeteged�sek, melyek �letmin�s�g�nket nagym�rt�kben befoly�solj�k, ill. v�rhat� �lettartamunkat gyakran er�sen megr�vid�tik. �me a teljess�g ig�nye n�lk�l a legfontosabbak:     - elh�z�s, t�ls�ly, cukorbetegs�g     - Sz�v- �rrendszeri betegs�gek, magas koleszterin, fejf�j�s, migr�n     - F�lz�g�s, f�lzs�r hall�scs�kken�s, orrpolip, stb     - F�radts�g, alacsony energiaszint     - Em�szt�si zavarok, epek�, sz�jszag, fogszuvasod�s     - Candida �s egy�b gomb�s betegs�gek     - Daganatos megbeteged�sek     - Asztma, allergia, b�rt�netek, sz�raz b�r, hajhull�s, pattan�sok, l�bizzad�s, cellulit     - Idegrendszeri t�netek, depresszi�     - Gyors �reged�s     - Csontritkul�s Egy olyan vil�gban �l�nk, ahol lassan az megy esem�nysz�mba, amikor teljesen eg�szs�ges. Egyre term�szetesebbnek vessz�k, hogy az �letkor el�rehaladt�val magas lesz a v�rnyom�s, magas lesz a v�rcukor, f�jnak az �z�letek, t�lteng a gyomorsav, rak�dnak a f�l�s kil�k – hogy csak a leggyakoribb p�ld�kat eml�ts�k. Egyre t�bben szenvednek allergi�s t�netekt�l, hi�ba irtjuk nagy er�kkel a parlagf�vet �s t�rsait. Az elm�lt 25 �vben k�tszer is megdupl�z�dott az allergi�sok sz�ma, �gy minden harmadik ember szenved e betegs�g k�l�nb�z� t�neteit�l. A gyerekek k�z�tt is egyre szaporodnak a l�g�ti betegs�gek �s a b�rt�netek. Allergi�k Az elsavasodott, oxig�nt�l megfosztott testben l�v� m�reganyagok nagym�rt�kben hozz�j�rulhatnak ahhoz, amit gyakran az allergia t�neteinek h�vnak. Tov�bb� a meg nem em�sztett feh�rje felsz�v�d�sa is komoly oka lehet az allergi�s �llapotoknak. Az em�szt�rendszer meggyeng�l, ez megakad�lyozza az aminosavak teljes lebont�s�t, �s sokf�le �telallergi�t okoz. Ez ut�bbi �nmag�ban is s�lyos allergi�s reakci�k sz�les sk�l�j�t k�pes produk�lni. F�radts�g A f�rads�g val�sz�n�leg az elsavasodott test egyik legf�bb t�nete �s panasza. A savas testk�zegben termel�d� m�reganyagok lecs�kkentik a feh�rj�k �s az �sv�nyi anyagok felsz�v�d�s�t, aminek k�vetkezt�ben meggyeng�l a test k�pess�ge arra, hogy enzimeket �s hormonokat termeljen. Ez akad�lyozza a sejtek �jratermel�d�s�t, �s az energiatermel�s egy�b sz�ks�ges �sszetev�it. Ennek eredm�nye a f�radts�g, a cs�kkent �ll�k�pess�g, az izomt�meg n�vel�s�re val� k�ptelens�g �s az �ltal�nos legyeng�lts�g. A f�l-, orr-, g�g�szeti betegs�gek Az a sok megbeteged�s, mely ezen a test-t�j�kunkon keletkezik, mind a savasod�s k�vetkezm�nye: fokozott f�lzs�rtermel�d�s, hall�j�rat gyullad�s, viszket�s, hall�scs�kken�s, f�lz�g�s, sz�d�l�s, arc�reggyullad�s, orrpolip, orrv�rz�s, pattan�sos orr, orrviszket�s, szagl�szavarok, mandulagyullad�sok, garatgyullad�sok, k�h�g�s, ny�lk� k�pz�d�s, fogk�-k�pz�d�s, sz�jszag, horkol�s, sz�jpen�sz, �z �rz�si zavarok, garat �s g�gehurut, fejf�j�s stb. Az elsavasodott testben elszaporodnak a parazit�k (bakt�riumok, v�rusok, gomb�k, Candida) amelyek szint�n elkezdenek savakat termelni �s ezeket, a salakanyagokat a szervezet�nkbe �r�tik, �gy tov�bb rontj�k a helyzetet. A parazit�k nem szeretik a l�gosabb k�mhat�s� k�zeget, nincs benne �letter�k, vagyis elpusztulnak. Candidiasis �ri�si irodalma van ennek a megbeteged�snek, sokan f�lnek is t�le, s�t fert�z� betegs�gnek tartj�k. A candida gomba az emberi szervezet sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen. Csak az nem mindegy, milyen mennyis�gben tal�lhat� szervezet�nkben. Csak akkor tud elszaporodni, ha sz�m�ra ide�lis felt�teleket biztos�tunk: - ha nagym�rt�kben elsavasodik a szervezet�nk pl. kemoter�pia kapcs�n - ha antibiotikumokkal kezelnek tart�sabb ideig - bizonyos gy�gyszeres kezel�sek (szteroid, hormon�lis, fogamz�sg�tl�k, stb.) el�seg�tik - rendszerbetegs�gek (pl. cukorbaj, autoimmun betegs�gek, stb.) - s�lyos �rrendszeri betegs�gek (v�gtagi erek sz�k�lete) - irrit�bilis b�lszindr�ma Csak a teljess�g ig�nye n�lk�l soroltam fel p�ld�kat. Ha Candida gombafert�z�s van, a szervezet l�gos�t�sa megoldja a probl�m�t, mivel megsz�nteti a gomba �letter�t. Drasztikus gomba�l� szerekre nincs sz�ks�g, mert annak mell�khat�sa is van, kifejezetten m�jk�ros�t�. A fentiek l�tt�n b�tran kijelenthetj�k, hogy korunk n�pbetegs�ge az elsavasod�s, hiszen a list�n a leggyakoribb hal�lokok ill. n�pbetegs�gnek sz�m�t� betegs�gek szerepelnek. Senkit nem akarok untatni sz�madatokkal, de a leggyakoribb betegs�gekb�l szemezgetek egy kicsit, hogy �nt is meggy�zzem arr�l, hogy minek a v�rom�nyosa lehet, ha nem t�r�dik t�bbet eg�szs�g�vel. De tal�n fontosabb, hogy milyen betegs�gekt�l menek�lhet meg, ha oxig�nnel d�s�tott vizet fogyaszt, �s egy�b m�don is pr�b�l v�ltoztatni �let�n, hogy elker�lje ezeket a betegs�geket, vagy, ha m�r szenved� alany, akkor hogyan szabaduljon meg a betegs�gekt�l, vagy hogyan tudja elviselhet�bb� tenni, m�rs�kelni a betegs�g lefoly�s�t. Magas v�rnyom�s: A vil�gon 8 milli� ember halt meg 2008-ban -  Eur�p�ban 60%-al gyakoribb, mint az USA-ban, 1,4 milli� hal�leset - Stroke is 60%-al gyakoribb Eur�p�ban: - Magyarorsz�gon 18,000 halott, a f�rfiak egynegyede 60 �v alatti - Jelenleg 250,000 agyi infarktusos beteg, �s m�g ugyanennyi akikr�l nem tudunk Sz�vinfarktus - USA: �vente 1,6 milli� beteg, ebb�l 600,000 halott 1 �ven bel�l - Magyarorsz�g 28,000 beteg ennek fele egy �ven bel�l meghal - �vente t�bb mint 10,000 l�bat amplut�lnak �rsz�k�let miatt R�k - 2008-ban 12 milli� regisztr�lt r�kbeteg, ebb�l 8 milli� halott - Naponta 20,000 ember hal meg r�kban a vil�gon - Magyarorsz�gon 66,000 �j beteg, �vi 34,000 halott - Fejlett orsz�gok 5,4 milli� – ebb�l 2,9 milli� halott - Fejl�d� orsz�gok: 6,7 milli� – ebb�l 4,7 milli� halott - N�k: t�d�-, mell-, vastagb�lr�k a gyakoris�g - F�rfiak: prosztata-, t�d�-, vastagb�lr�k Cukorbetegs�g - Ma 240 milli� beteg a vil�gon - A 4. leggyakoribb hal�lok. M�sodpercenk�nt 1 hal�l - 80%-a kering�si el�gtelens�gben hal meg - 2030-ban minden 3. cukorbeteg k�nai vagy indiai lesz - Eur�p�ban 53,2 milli� cukorbeteg, �sszlakoss�g 8,4 %-a - Magyarorsz�g: 1 milli�, �s ugyanannyi a fel nem ismert.   Elh�z�s - Eu-ban 135 milli� elh�zott. Elh�z�s= hal�los bar�t - Sz�v-�rrendszer, diabetes, r�k, mozg�sszervi betegs�gek gyakoris�g - G�r�g, finn luxemburgiak ut�n magyarok Az elh�z�s a szervezet maxim�lis v�dekez�se a t�lsavasod�s ellen. A sejtek k�z�tti k�t�sz�veti �llom�nyban felszaporodott savak ellen a szervezet a sejteket zs�rsz�vettel v�di. A zs�r val�j�ban az elsavasod�s k�vetkezm�nye. Mit jelent ez? A test zs�rsejteket hoz l�tre, hogy azok elsz�ll�ts�k a savakat a l�tfontoss�g� szervekt�l, hogy ezek a savak sz� szerint ne marj�k hal�lba az elh�zott ember szerveit. A zs�r menti meg az �let�t! A zs�r val�j�ban nem m�s, mint a test v�lasza egy vesz�lyesen t�lsavasodott �llapotra. A megold�s? L�gos�t�s. Ha a folyamat megfordul, azaz szervezet�nket l�gos�tjuk pl. oxig�nes v�zzel, �s ahogyan a k�s�bbiekben l�tni fogjuk, megfelel� mennyis�g� oxig�nnel d�s�tott vizet fogyasztunk, fokozatosan „kipisilhetj�k” a f�l�sleges zs�rmennyis�get. Mi a helyzet a sov�nys�ggal? Ez a m�sik v�glet. Az elsavasodott testben t�lszaporod� �leszt�-�s egy�b gomb�k az �n t�panyagain �l�sk�dnek, �s lecs�kkenthetik az �n �ltal elfogyasztott t�panyagok felsz�v�d�s�t ak�r 50 %-al is. Ez sok embern�l azt okozza, hogy k�rosan lesov�nyodnak, ami semmivel sem eg�szs�gesebb, mintha t�ls�lyoss� v�lnak. Feh�rje n�lk�l a test nem tudja meg�j�tani a sz�veteket, nem tud enzimeket, hormonokat, �s m�g t�bb sz�z olyan anyagot termelni, amelyek sz�ks�gesek a sejtek energi�j�hoz �s a szervek m�k�d�s�hez. Ennek eredm�nyei a f�radts�g, a betegs�gek �s a tests�lyv�ltoz�sok. Elk�pzelhet�, hogy aki t�l sov�ny m�g fogy egy kicsit, amikor a teste biok�miailag stabiliz�l�dni kezd. De ahogy az �llapota helyre�ll, gyarapodni fog a s�lya az optim�lis tests�ly ir�ny�ba. Az eg�szs�ges testek nem t�ls�lyosak, �s nem is t�l sov�nyak. Az eg�szs�ges test fenntartja saj�t ide�lis s�ly�t. Csontritkul�s - Vil�gszinten mintegy 200 milli� embert �rint a betegs�g. - Eur�p�ban a lakoss�g 9-10 %-a tekinthet� csontritkul�sos betegnek. - 2010-re minden negyedik eur�pai n� 60 �vn�l id�sebb - Eu-ban f�lpercenk�nt egy csontt�r�s - Magyarorsz�gon 600,000 n�, 300,000 f�rfi osteoporosis - D-vitamin szerepe AZ ELSAVASOD�S FOLYAMATA Dr. Robert Young az �jbiol�gia elm�let�nek kidolgoz�ja azt mondja, hogy csup�n egyetlen betegs�g l�tezik, ez pedig a megv�ltozott k�rnyezeti k�r�lm�nyeink, gondolkod�sunk �s civiliz�lt t�pl�lkoz�si szok�saink hat�s�ra kialakult elsavasod�s. Az elsavasod�s jelens�ge fokozatosan alakul ki az emberi (egy�bk�nt az �llatokn�l is megfigyelhet�) szervezetben, mely sor�n 7 j�l elk�l�n�thet� �llapotot figyelhet�nk meg: 1. �llapot: �ltal�nos �rz�kenys�g tapasztalhat� a szervezetben, �gymint alacsony energiaszint, b�rki�t�sek. Az alacsony energiaszint jelz�je az indokolatlan f�rad�konys�g, alusz�konys�g napk�zben is. Ak�rmennyit alszol, f�radt vagy!   B�rki�t�sek a legk�l�nb�z�bb helyeken jelentkezhetnek, pattan�sok, b�rgyullad�sok form�j�ban. B�rmegvastagod�sok el�sz�r a k�ny�k t�j�kon alakulnak ki, itt a b�r el is sz�nesedhet. N�kn�l jelentkez� kellemetlen t�net a narancsb�r megjelen�se bizonyos test�j�kokon. 2. �llapot: K�l�nb�z� irrit�ci�k alakulnak ki: allergia, vastagb�lben felhalmoz�dott salakanyag, em�szt�si probl�m�k. K�l�nb�z� l�g�ti �s t�pl�lkoz�si allergi�k jelennek meg majd „spont�n” elt�nnek. De ilyenkor a beteget m�r megb�lyegzik (pollenallergi�s, f�m�rz�keny, stb.) �s gyakran �letre sz�l� gy�gyszerszed�sre �t�lik! Hasi puffad�sos panaszok kivizsg�l�s�ra mindenf�le eszk�zt bevezetnek, epe-, hasny�lmirigy betegs�get, vagy irrit�bilis b�lbetegs�get diagnosztiz�lva. 3. �llapot: Hurutok alakulnak ki, gyullad�sos v�lad�koz�s figyelhet� meg a szervezetben. Ez m�r a t�d�gy�gy�szok ter�lete. Mindenf�le antibiotikumot, hurutold�kat, bef�v�kat kap a beteg, esetleg asztm�s betegs�get is diagnosztiz�lnak. Egy doh�nyos eset�ben az orvosi magyar�zat k�nny�nek t�nik, de val�j�ban itt is csak az elsavasod�s jelens�ge �ll fenn. 4. �llapot: Gyullad�sok: megfigyelhet�ek az �ltal�nos f�jdalmak, izom, �z�leti gyullad�sok. Itt a probl�m�t az alkalmazott kezel�s jelenti, hiszen a javasolt f�jdalomcsillap�t�k a savasod�st m�g fokozz�k. 5. �llapot: Sz�veti kem�nyed�sek j�nnek l�tre: pl. lupusz ( g�b�kb�l �ll� b�rbetegs�g), ateroszkler�zis (az art�riafal megkem�nyed�s�vel j�r� �relmeszesed�s), valamint el�fordulhatnak a testben megkem�nyedett sz�vetdarabok. Ilyenek a lipoma, mi�ma, ciszt�k stb. 6. �llapot: Fek�lyek: kialakul�sa pl. gyomor-, vagy nyomb�lfek�ly. Ebben az esetben a savcs�kkent�ssel m�g javul is a beteg �llapota. 7. �llapot: Degenerat�v elv�ltoz�sok, mint a daganatok, csontritkul�s, Multiplex Sclerosis, sz�v-�rrendszeri megbeteged�sek, cukorbetegs�g, stb. Az egyes �llapotok nem eml�tik meg az �sszes betegs�get, hanem p�ld�kat adnak r�. Ebb�l is l�that�, hogy a test fokozatosan savasodik el/�p�l le �s nyilv�n a daganatos betegs�gek sem egyik napr�l a m�sikra alakulnak ki. Egy-egy daganat l�that�v� v�l�s�nak ideje 5-10, n�ha ak�r 20 �v is lehet. Napjaink �tlagember�nek �letform�ja �hatatlanul savas ir�nyba tolja a szervezet k�mhat�s�t, els�sorban az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�snak, az �lvezeti cikkek nyakl� n�lk�li fogyaszt�s�nak, a mozg�sszeg�ny �letm�dnak �s a kev�s friss leveg�nek „k�sz�nhet�en”. A v�r norm�lis pH �rt�ke 7,35 �s 7,45 k�z�tt mozog. Ebb�l a keskeny tartom�nyb�l nagyon k�nnyen elmozdulhat savas – alacsonyabb – vagy l�gos – magasabb – tartom�nyba. Leggyakrabban az elsavasod�s vesz�lyeir�l szok�s besz�lni. Nem v�letlen�l……. Ha a sejten k�v�li folyad�kok els�sorban a v�r savass� v�lik, vezet� t�nett� v�lik az �lland� f�radts�g, illetve k�nnyebben elkapjuk a n�th�t �s m�s betegs�geket. Ha a savass�g m�g jobban er�s�dik, k�l�nf�le f�jdalmakat, p�ld�ul er�s fejf�j�st, mellkasi f�jdalmat vagy gyomorf�j�st �szlel�nk. A szervezetnek semleges�tenie kell a beker�lt savas elemeket, �s ehhez l�gos m�s sz�val b�zikus tartal�kait kell felhaszn�lnia – f�leg kalciumot, magn�ziumot, cinket �s n�triumot – amiket a csontokb�l, a fogakb�l a porcokb�l �s az izmokb�l von ki. Szervezet�nk v�laszreakci�k�nt a felesleges savat a test valamely r�sz�be halmozza fel, m�ghozz� olyan helyen, ami m�r am�gy is legyeng�lt �llapotban van. Az adott testr�szen a v�r sem k�pes tov�bb fenntartani a sav-b�zis egyens�lyt, ez�rt a sejtek is elsavasodnak, �s m�g kevesebb oxig�nhez jutnak. Ha ez a tendencia folytat�dik, az eg�sz testr�sz t�lnyom�an savass� v�lik, egyes sejtek elpusztulnak, �s maguk is savv� v�lnak.   Ugyanakkor bizonyos sejtek k�pesek alkalmazkodni az ilyen megv�ltozott k�r�lm�nyekhez. Ahelyett, hogy elpusztuln�nak, ahogy a norm�lis sejtekkel t�rt�nik t�l savas k�rnyezetben – abnorm�lis, mut�ns sejtekk� v�lnak, �s �gy kib�rj�k a terhel�st. Ezeket az abnorm�lis sejteket h�vjuk rosszindulat� sejteknek. Ezek m�r nem reag�lnak az agyb�l �rkez� impulzusokra, �s elt�rnek att�l is, ami a DNS-eml�kezet�ben k�dk�nt szerepel, ez�rt k�pesek v�gtelen �s rendszertelen burj�nz�sra. �gy keletkeznek a daganatos betegs�gek. SZERVEZET�NK L�GOS�T�SA A l�gos�t�s folyamata l�nyeg�ben a szervezet m�regtelen�t�se. Az �n. nagy m�regtelen�t�st �vente legal�bb k�tszer tan�csos elv�gezni, �sszel �s tavasszal. Err�l m�g r�szletesen fogok besz�lni. A l�gos�t�st azonban l�nyeg�ben naponta kellene megoldani a megfelel� l�gos�t� �telek el�t�rbe helyez�s�vel. Nem kell mindenkib�l veget�ri�nust nevelni, b�r tudjuk, hogy a l�gos�t� �telek els�sorban a k�l�nf�le cs�r�kban �s z�ld n�v�nyekben tal�lhat�k meg. Ez�rt a napi �trend �ssze�ll�t�s�n�l az �gyes h�ziasszony �gyeljen a megfelel� ar�nyokra: kev�s h�s ker�lj�n az asztalra ill. t�ny�rra, abb�l is legjobb a csirkemell, esetleg egy�b sz�rnyas, halak, ritk�n feh�r pecsenye. A k�ret sok z�lds�gf�l�t tartalmazzon. Barna, h�ntolatlan rizst vagy vadrizst �ztassuk be az el�z� napon, hogy min�l kevesebbet kelljen f�zni. A f�z�stechnik�val cs�kkentj�k a k�sz�tend� �tel rezg�ssz�m�t: ha a cs�r�kat is megf�zz�k �s nemcsak p�roljuk, �rt�k�b�l sokat vesz�t. (l�sd Kirli�n fot�k) Ugyanez vonatkozik az �sszes z�lds�gf�l�kre is. Ha a h�ziasszony sok�ig f�zi a h�slevest, akkor a z�lds�gf�l�ket, amellyel feljav�tja az egy�bk�nt rendk�v�l alacsony rezg�ssz�m� h�slevest (kb 5-6 megahertz) csak nagyon r�vid ideig f�zze. A petrezselyem ill. a zeller level�t pedig akkor kell a levesbe tenni, amikor a f�z�st befejezte. Ugyan�gy a tart�s f�z�s a z�ldekben tal�lhat� mintegy 150 f�le �rt�kes anyagot inaktiv�lja, t�nkre teszi. Eln�z�st k�rek azokt�l a h�ziasszonyokt�l, akik egy�bk�nt is �gy k�sz�tik �teleiket, de mindig vannak kezd� h�ziasszonyok is. F�szerf�l�ket b�tran haszn�lhatunk, hiszen ezek l�gos�tanak. P�rk�ltek: Mivel ezek az �telek a legjobban savas�tanak, teh�t nagyon �rtanak szervezet�nknek, lehet�leg minden „m�snap” f�zz�nk ilyen �teleket: h�sv�t �s kar�csony m�snapj�n. Ha vend�gs�gben fogyasztunk ilyen �teleket, lehet�leg nyers sal�t�val egy�k, amit nem ecettel �zes�tenek. Ecet helyett citromlevet haszn�ljunk �teleinkbe. Grillez�s: Ha a grillezni sz�nt h�st el�re bef�szerezz�k, egyik oldal�t v�konyan m�zzel megkenj�k, m�sik oldal�t must�rral �s egy�b f�szerekkel, akkor nagyon kev�s id� kell a s�t�shez, �s nem lesz nyers vagy r�g�s a h�s. Mi a helyzet a desszertekkel? Szokjunk le a h�tv�gi s�tem�nyek k�sz�t�s�r�l. Az �dess�gf�l�k igen er�sen savas�tanak, ne okozzunk bajt gyermekeinknek, unok�inknak, ill. b�rmely szerett�nknek. Tegy�nk az asztalra b�rmilyen gy�m�lcsf�l�t de nehogy megcukrozzuk, vagy �des�t�szerezz�k. Fagylaltok: Ha tudunk, k�sz�ts�nk magunk fagyasztott gy�m�lcs�kb�l. A k�sz fagylalt m�term�k �s nagyon savas�t. Italok: B�rmilyen alkoholos ital savas�t, a sz�nsav tartalm�n�l fogva a s�r kifejezetten. A m�rs�kletess�g elv�t betartva ker�lj�n az asztalra sz�raz bor, vagy tiszta t�m�ny ital.   Azt hiszem, v�gigmondtam a reperto�rt csak a legfontosabb maradt ki, a folyad�kfogyaszt�s. Mivel ezzel k�l�n fejezet foglalkozik, itt el�lj�r�ban megjegyzem, hogy a tiszta v�zn�l nincs jobb szomjolt�. Folyad�k bevitel�re pedig egy�bk�nt is nagy sz�ks�g�nk van. Vizsg�ljuk meg l�gos�t�s menet�t. L�GOS�T�S 1, B�ltiszt�t�s 2, Magas klorofil tartalm� n�v�nyek 3, Olajok 4, Oxig�n 5, �sv�nyi s�k 6, Testmozg�s 7, Sok l�gos�t� �tel 8, Kev�s savas�t� �tel A fenti t�bl�zat tulajdonk�ppen a m�regtelen�t�s folyamat�t mutatja be. A k�rnyezeti �rtalmak, a kipufog� g�zok, gy�rak k�m�nyeinek f�stje, a tart�s�tott m�anyag �telek, a kl�rozott v�z, a kozmetikai k�sz�tm�nyek mindegyike toxikus terhel�st jelent a szervezet�nkre. Aki nem m�regtelen�t rendszeresen, az egyszer�en nincs tiszt�ban vele, hogy mit kock�ztat. Arr�l nem is besz�lve, hogy maguk a sejtek is m�reganyagokat termelnek mindennapi m�k�d�s�k sor�n. Ezt a rengeteg m�reganyagot a test megpr�b�lja ki�r�teni, amikor pedig m�r nem b�r vele, akkor igyekszik ezeket biztons�gosan elszigetelni. Ez�rt rakt�rozza az �z�leteinkbe, a zs�r- �s k�t�sz�vetbe �s m�s olyan helyekre, melyek el�g t�vol vannak a fontos bels� szerveinkt�l. De h�t kit zavar egy kis �sz�gumi, narancsb�r, vagy egy kis sz�kreked�s, hiszen manaps�g ez szinte term�szetesnek mondhat�. Gyakran mindaddig nem vesz�nk tudom�st a m�reganyagok lerak�d�s�nak folyamat�r�l, m�g azok valamilyen betegs�g form�j�ban nem jelentkeznek. Ennek az oka, hogy nagyon hossz� az �t a m�reganyagokt�l a betegs�gekig, �gy nem �ll�that� fel k�zvetlen kapcsolat egy bizonyos m�reganyag �s egy bizonyos betegs�gt�pus k�z�tt. Aki nem m�regtelen�t rendszeresen, az egyszer�en nincs tiszt�ban vele, hogy mit kock�ztat. Pedig az igazs�g az, hogy egyetlen betegs�g l�tezik, ez pedig a test elsalakosod�sa, vagy mai divatos sz�val �lve elsavasod�sa. M�REGTELEN�T�S? TISZT�T�K�RA A BELEK TISZTAS�G��RT   A m�reganyagok mintegy 70 sz�zal�ka �lelmiszereink �ltal jut a szervezet�nkbe. T�pl�l�kaink manaps�g t�m�ntelen tart�s�t�szert, adal�k, sz�nez� �s �llom�nyjav�t� anyagot tartalmaznak. Gyakran minden indok n�lk�l vesz�nk be gy�gyszert, friss�t�szert �s a sz�nsavas �d�t�italaink is k�l�n gy�jtem�nyei a test�nket terhel� anyagoknak. A szervezet rossz k�z�rzettel reag�l a m�rgekre. F�jhatnak az �z�letei, rossz lehet a lehelete, az em�szt�se, pattan�sos a b�re, �lland� f�radts�g �s leverts�g uralhatja a hangulat�t. Hossz� t�v� felhalmoz�d�suk a k�l�nb�z� szervrendszerekben az anyagcsere-folyamatok felborul�s�hoz vezethet.   Hogy a nagydolog, ne legyen olyan nagy dolog. Az �l�munka, a rostszeg�ny �tkez�s, a kev�s mozg�s �s a rossz t�pl�lkoz�s mind sz�kreked�shez vezethet. Optim�lis esetben reggel 5 �s 7 �ra k�z�tt kellene mindenkinek megl�togatni a mell�khelyis�get, illetve minden nagyobb �tkez�s ut�n. Sajnos ez a gyakori l�togat�s csak keveseknek adatik meg. A vastagb�lben pang� salakanyagok �jra felsz�v�d�s�val folyamatosan m�rgezz�k saj�t magunkat. Egyes n�zetek szerint ez a visszam�rgez�s az alapja a legt�bb megbeteged�snek.  Ezek a lerak�d�sok r�ad�sul megakad�lyozz�k az �rt�kes t�panyagok optim�lis felsz�v�d�s�t, �s �gy m�g kevesebb vitamin �s �sv�nyi anyag tud hasznosulni a szervezet�nkben. �vek alatt ez a lerak�dott salakanyag t�bb kil�nyi �sv�nyi anyagokkal megk�t�tt m�reganyagot jelent. A salaktalan�t�sra t�bb m�dszer is van. Ilyenek a l�b�jt k�r�k �s a salaktalan�t� te�k (gyermekl�ncf�, csal�n), de ezeket majdnem minden esetben �rdemes kieg�sz�teni be�nt�ssel is. Ez ut�bbit azonban kevesen alkalmazz�k �r�mmel. A belekben pang� salakanyagok elt�vol�t�s�ra a n�v�nyi rostok, mint ballasztanyagok k�n�lnak k�m�letes megold�st. Az alma (napi kett�), a hord�s k�poszta, a f�zel�k f�l�k, a burgonya, a rizs, stb. el�seg�ti a belek tiszt�n tart�s�t. Gy�gyszeres hashajt�st mell�zz�k, f�leg rendszeresen nem szabad haszn�lni. Sz�ks�g eset�n napi egy ev�kan�l sz�dabikarb�na kitiszt�thatja a beleket. Mi�rt fontos az em�szt�rendszer�nk tisztas�ga? A vastagb�l szervezet�nk szennyv�zcsatorn�ja, �s az � feladata p�ld�ul a nyirok rendszer  m�reganyagokkal teli (bakt�riumok, v�rusok, sz�vett�rmel�kek) ny�lk�j�nak elt�vol�t�sa. Ha a nyirokrendszer t�ls�gosan megtelik ny�lk�s anyagokkal, olyan fesz�lts�g keletkezik, melyet eg�sz test�nkben �rz�nk. Kezdetben izomfesz�l�s, jelentkezik, mely a fesz�lts�g n�veked�s�vel egyre f�jdalmasabb� v�lik A l�z egyik funkci�ja �ppen a nyirokny�lka hig�t�sa, mi�ltal az k�nnyebben �tfolyik a vastagb�l fal�n. Ha nem tudja elt�vol�tani a vastagb�l a folyad�kot, mert t�lterhelt, akkor a m�j pr�b�lja meg ell�tni ezt a folyamatot. A m�j �ltal felvett m�rgek az epe r�szek�nt �r�lnek ki. �m ha az epefoly�s t�lzott� v�lik, visszafolyik a gyomorba, ahol h�nyingert okoz. Az epek� k�pz�d�s is az elsavasod�s k�vetkezm�nye! Magas klorofil tartalm� n�v�nyek: Ezek a z�ld n�v�nyek, melyek a napf�ny energi�j�t klorofill� �talak�tva a legnagyobb energi�t tudj�k biztos�tani. A klorofil k�miailag a haemoglobinnal azonos�that�, amely oxig�nt sz�ll�t szervezet�nkben. Chlorella: a legnagyobb klorofill tartalm� alga Minden z�ld n�v�ny tartalmaz klorofilt, de legt�bbet a lucerna, a b�zaf� �s a b�zaf�t�l m�g h�romszor nagyobb mennyis�get tartalmaz� n�v�ny az alg�k. Olajok: Itt is csak t�virati st�lusban emelem ki a leghasznosabbakat. Ol�va olaj, kacsa-, liba-, ty�kzs�r (mindegyik eg�szs�ges omega -9 zs�rsav tartalm�), repceolaj, lenmagolaj, kenderolaj, bog�ncsolaj, sz�ks�g eset�n vaj, diszn�zs�r. Nem szerepel a list�n a margarin (rendk�v�l k�ros, magas transzzs�r tartalma miatt) �s a napraforg� olaj, mely csak omega-6 zs�rsavat tartalmaz, mellyel szervezet�nk egy�bk�nt is el van �rasztva. Az oxig�nkezel�sr�l k�l�n fejezet foglalkozik.   Az �sv�nyi s�k biztos�t�sa: els�sorban z�lds�gf�l�k r�v�n a legide�lisabb. Fontos megeml�tenem, hogy a k�z�ns�ges konyhas�t, amit olyan el�szeretettel haszn�lunk �teleinkbe, lehet�leg min�l kevesebbet fogyasszunk bel�le. Helyette sokf�le f�szert haszn�ljunk, mivel azok l�gos�t� hat�s�ak. A rendszeres testmozg�sr�l l�gos�t� �s savas �telekr�l kor�bban m�r r�szletesen tettem eml�t�st.   PH EGYENS�LY �S HIDRAT�L�S A pH egyens�ly a szuperhidrat�l�ssal kezd�dik. Szervezet�nk gyakorlatilag minden funkci�j�hoz sz�ks�g van v�zre. A v�z sz�ll�tja a t�panyagokat az em�szt�-rendszert�l a sejtekig, �s a boml�sterm�keket a sejtekt�l a kiv�laszt� szervekig, hogy azt�n ki�r�ljenek. Fontos szerepet j�tszik a l�gz�sben, a h�szab�lyoz�sban �s az elektrok�miai folyamatokban is, mint p�ld�ul az idegm�k�d�s. A v�z a legfontosabb elem a helyes pH-�rt�k l�trehoz�s�hoz �s fenntart�s�hoz. Mivel naponta 2-2,5 litert veszt�nk a norm�lis testm�k�d�sek sor�n, rendk�v�l fontos ezt p�tolni nagy mennyis�g� �s j� min�s�g� v�zzel. Ha nem iszunk elegend� mennyis�g� vizet, annak komoly k�vetkezm�nyei lehetnek, - lassulnak az anyagcsere folyamatok - Felhalmoz�dnak a savak, mivel nem tudnak megfelel�en ki�r�lni - Agym�k�d�s�nk, elk�peszt�en gyeng�bb� v�lik - �lland�an f�radtnak �rezz�k magunkat �n elegend� mennyis�g� vizet iszik? A legt�bb ember nem, �s kr�nikusan ki vannak sz�radva an�lk�l, hogy tudn�nak r�la. L�ssa el test�t b�s�ges mennyis�g� folyad�kkal: igyon meg 20 tests�ly-kilogrammonk�nt legal�bb 1 liter tiszta vizet, vagyis 3-4-5 litert naponta, egyenletesen elosztva a nap folyam�n! Az �tel ut�ni s�v�rg�s gyakran a test v�z ir�nti k�ny�rg�se, �s ahogy a helyes hidrat�l�s elkezd�dik, fokozatosan kifejl�dik a szomj�s�g�rzet is. �n tal�n szomjasabb, mint azt valaha is gondoln�. Vajon mindegy, hogy milyen folyad�kkal p�toljuk test�nk v�zsz�ks�glet�t? NEM! A k�v�, az alkohol, a tea, a sz�nsavas cukrozott �d�t�k nem helyettes�tik a tiszta vizet, �s ahelyett hogy p�toln�k a vizet, �ppen ellenkez� hat�st fejtenek ki. Ugyan ezek az italok tartalmaznak vizet, de nagyobb m�rt�kben tartalmaznak v�zelvon� (dehidrat�l�) anyagokat is, melyek nemcsak az �ket felold� vizet t�vol�tj�k el, hanem test�nk v�ztartal�kaib�l is elvonnak, �gy rendk�v�li m�rt�kben hozz�j�rulnak az elsavasod�shoz. 1 liter k�la savas�t� hat�s�nak ellens�lyoz�s�hoz 30 liter vizet kellene meginnunk! Az �let alapja: a tiszta v�z Sz�kreked�s, fejf�j�s, koncentr�ci� zavar, cs�kkent teljes�t�k�pess�g �s bizonyos esetekben m�g csal�ka �hs�g�rzet is jelezheti sz�munkra a tart�s dehidrat�lts�got. Id�sebb �letkorban egyszer�en nem �rezz�k a folyad�khi�nyt. Nagyon sok id�s beteg ember napi f�lliternyi folyad�kot fogyaszt, amiben m�r a leves is benne van! Csoda, hogy egy�ltal�n l�tezik.   A tiszta v�z a l�telem�nk! �gy h�vj�k azt az �llapotot, amikor rendszeresen kevesebb vizet iszunk meg a sz�ks�ges napi 2,5-3  liter tiszta v�zn�l. Pedig igaz�b�l tudjuk, hogy meg kellene innunk, de m�gsem tessz�k. Azt�n megmagyar�zzuk magunknak, hogy iszunk k�v�t is, meg �d�t�t, meg persze levest is esz�nk n�ha….. Sajnos nem vesz�nk tudom�st arr�l, hogy elegend� tiszta v�z n�lk�l a v�r�nk bes�r�s�dik, a v�r�s v�rsejtjeink �sszetapadnak, ez pedig rontja a szervezet�nk oxig�nell�t�s�t. Sejtjeink anyagcser�je lelassul, s�t m�g az agyunk is lassabban fog dolgozni. �sszess�g�ben olyan helyzetet teremt�nk, mintha mos�g�p�nket v�z n�lk�l j�ratn�nk, aminek ugye nem sok �rtelme lenne. De hogyan v�rhatjuk el test�nkt�l, hogy minden funkci�j�t t�k�letesen ell�ssa, ha a l�tfontoss�g� tiszta sz�ll�t�anyag helyett csak k�l�t, k�v�t itatunk vele? A napi 2,5 liter tiszta v�z elfogyaszt�sa fontosabb, mint a megfelel� t�pl�lkoz�s. De tiszta v�z �s tiszta v�z k�z�tt is ezernyi k�l�nbs�g van �gy err�l m�g besz�ln�nk kell. A n�lk�l�zhetetlen tiszta v�z Egy id�s ember 55 sz�zal�ka, egy k�z�pkor� ember 70 sz�zal�ka, egy �jsz�l�ttnek 90 sz�zal�ka �s egy megterm�keny�tett petesejt 96 sz�zal�ka v�z. A v�ztartalom szervenk�nt is v�ltozik. A szem �vegteste p�ld�ul 99 sz�zal�k vizet tartalmaz, az agynak 78 sz�zal�ka, a sz�vnek 77 sz�zal�ka, m�g a m�j 84 sz�zal�ka a v�z. A tiszta v�z test�nk l�tfontoss�g� alkot�r�sze. Old�szer �s viv�anyag, hiszen seg�ti a t�panyagok felsz�v�d�s�t, feloldja �s elt�vol�tja az anyagcsere sor�n keletkezett felesleges �g�sterm�keket. Elengedhetetlen a szervezet zavartalan m�k�d�s�hez, a biok�miai folyamatokhoz �s a h�szab�lyoz�shoz. �tel n�lk�l t�bb h�tig, de v�z n�lk�l legfeljebb 3-4 napig b�rjuk ki. Az eg�szs�ges feln�tt ember napi folyad�ksz�ks�glet�nek egyharmad�t az elfogyasztott szil�rd t�pl�l�kok, k�tharmad�t azonban csak folyad�kok fedezhetik.. Test�nk optim�lis m�k�d�s�hez naponta tests�ly 30 kg-onk�nt legal�bb egy liter tiszta v�z sz�ks�ges, de a ny�ri nagy melegben �s intenz�v sportol�sn�l ez felmehet a dupl�j�ra is. Kism�rt�k�, mind�ssze 2 sz�zal�kos folyad�kvesztes�g eset�n is megbillen a v�zh�ztart�s, �s jelent�sen cs�kken mind a fizikai, mind a szellemi teljes�tm�ny. A legt�bb ember viszont a sz�ks�ges mennyis�gnek csak a t�red�k�t issza meg naponta, pedig szervezet�nknek folyamatosan sz�ks�ge van a v�zut�np�tl�sra. Azt hissz�k, hogy a szomj�s�g�rzet megjelen�sekor kell innunk, pedig a szomj�s�g m�r a szervezet v�szjelz�se a komolyabb folyad�kveszt�s megel�z�s�re. R�ad�sul bizonyos folyad�kok kifejezetten dehidrat�l� hat�s�ak, teh�t vizet vonnak el a test�nkt�l. Ilyen a k�la, a k�v�, az alkoholtartalm� italok, a sz�nsavas �d�t�k, a sz�rp�k �s a k�l�nb�z� magas cukortartalm� gy�m�lcslevek is. Ez�rt ha csak lehet, igyunk tiszta vizet.!!! A tiszta v�z min�s�ge! Term�szetesen nagyon fontos az elfogyasztott tiszta v�z min�s�ge is. Eredend�en tiszta, szennyez�d�sekt�l mentes forr�svizet kellene innunk. Ez seg�ten� a szervezet�nk optim�lis m�k�d�s�t. De a nem el�g j� min�s�g� vizek sajnos csak tov�bbi terhel�st jelentenek a szervezet�nknek.   A felsz�ni �s a felsz�n alatti v�zk�szlet min�s�ge az elm�lt �vtizedekben, a modern ember ipari tev�kenys�geinek k�sz�nhet�en folyamatosan romlott. De nem lehet ez�rt kiz�r�lag a gy�rainkat hib�ztatni. A h�ztart�sok szennyv�z haszn�lata is jelent�s m�rt�kben hozz�j�rul a k�rnyezet szennyez�s�hez. Gondoljon a sok mosogat�szerre, mos�porra �s �bl�t�re, a fert�tlen�t� �s v�zk�old� szerekre, illetve a samponokra �s tusf�rd�kre, melyeket nap, mint nap leenged�nk a foly�ba. Magyarorsz�gon is, mint Eur�pa t�bbi orsz�g�ban, a szennyvizet a foly�kba engedik, majd a foly� als� szakasz�n egy m�sik v�ros ebb�l a v�zb�l �ll�t el� iv�vizet. Budapesten p�ld�ul a szennyv�z 55 sz�zal�ka a mai napig tiszt�tatlanul folyik a Dun�ba! A k�rh�zak �s a gy�gyszergy�rak is a foly�kba engedik a szennyviz�ket. A term�szetes v�zfoly�sokban eddig k�r�lbel�l 20 f�le gyullad�scs�kkent�t tal�ltak, �s ezekb�l nyolcat m�r a csapv�zben is kimutattak. Budapesten �vente mintegy 20 tonna novamidazofen – az Algopyrin �s m�s gy�gyszerek hat�anyaga – ker�l a term�szetes v�zfoly�sokba. Emellett n�i nem hormonok �s f�jdalomcsillap�t�k maradv�nyai �sznak le a foly�n. Azonban a jelenleg m�k�d� szennyv�ztelepi technol�gi�k egyike sem alkalmas a kis koncentr�ci�j� gy�gyszermaradv�nyok kisz�r�s�re. Csak j� min�s�g� h�zi v�zsz�r� berendez�sek alkalmaz�s�val lehet j� min�s�g�, tiszta vizet el��ll�tani. Ez a v�z azonban m�g csak sz�rt v�z, ahhoz, hogy oxig�nben is d�s legyen, megtudjuk az al�bbiakb�l.