Szervezet�nk v�dekezik ez ellen, minden tartal�k�t beveti a savak megk�t�s�re, de egy id� ut�n ezek a tartal�kok kimer�lnek. Ekkor jelennek meg a savasod�s t�netei, a betegs�gek. �ltal�ban ekkor figyel�nk fel a probl�m�kra, ekkor �rz�kelj�k, hogy valami nincs rendben. R�gebben az id�sebb koroszt�lyt �rintette csak ez a jelens�g: 60. �let�v felett a lakoss�g t�bb mint 90%-a elsavasodott. Napjainkban m�r az eg�sz fiatal koroszt�lyn�l is tapasztaljuk az elsavasod�s jeleit a hozz� tartoz� t�netek, illetve betegs�gek t�kr�ben. Dr. Robert Young  Tud�s, t�pl�lkoz�si tan�csad�, pedag�gus, mikrobiol�gus, 8 k�nyv szerz�je 25 �ven �tvizsg�lta, hogyan m�k�dik a test�nk sejtszinten. Elm�lete az �J BIOL�GIA az eg�szs�g �j �s egyszer� megk�zel�t�se. Azt �ll�tja, hogy csup�n egyetlen betegs�g l�tezik. Minden betegs�g m�g�tt egyetlen ok rejlik, ez, pedig nem m�s, mint a test t�l savasod�sa. Ennek oka a felborult �letm�d, a rossz t�pl�lkoz�s, negat�v k�rnyezeti hat�sok, negat�v stressz �s gondolkod�sm�d. A t�l savasod�s sejtszint� k�rosod�shoz vezet. A t�l savas k�zeg sz�tmarja a sejteket, sz�veteket, apr�nk�nt beler�gva mag�t a v�n�ba �s art�ri�ba, mint ahogy a sav a m�rv�nyba. Ha ez �gy marad, minden sejtszint� tev�kenys�get �s funkci�t akad�lyoz, a sz�v�nk dobog�s�t�l kezdve az agy m�k�d�s�ig. A t�l savasod�s az eg�sz �letre kihat, �s betegs�gekhez vezet! Vizsg�ljuk meg az elsavasod�s folyamat�t: Minden �let a tengerben kezd�d�tt, �s test�nk nagy r�sz�t m�g ma is v�z teszi ki: csecsem�korban 90%, feln�tt korban 70 %, id�s korban (70 �v felett) 55%. A tengerv�z pH �rt�ke 8-8.5 (pH: latin eredet� sz�: potentia hidrogenii), vagyis a hidrog�n ereje. Min�l t�bb szabad hidrog�n van egy oldatban, az ann�l savasabb. L�tezik egy pH sk�la, mely 1-14-ig terjed, �s amelyen a 7-es �rt�k a semleges. 0-7 pH-ig egy oldat savasnak, 7-14 pH-ig pedig l�gosnak sz�m�t. V�r�nk rendelkezik egy, a norm�lis m�k�d�shez sz�ks�ges pH �rt�kkel, finom m�szerekkel meghat�rozva ez 7.365. Test�nk csek�ly ingadoz�s�t�l eltekintve 7.35-7.4 k�z�tti �rt�ket tart fenn a v�rben, ugyanis ha ez az �rt�k kicsivel is alacsonyabb lenne, meghaln�nk. A fentiek alapj�n a k�vetkez�ket mondhatjuk: -    feln�tt testben 40-60 liter v�z van -    Naponta sz�rni, tiszt�tani �s p�tolni kell a vesztes�get -    Sejtjeink annyira eg�szs�gesek, mint amennyire az a folyad�k az, melyben f�rdetj�k �ket! -    Ha a savak felgy�lemlenek, s�lyos dehidrat�ci� l�p fel, amit betegs�gnek h�vunk -    Minden betegs�g l�gos pH felborul�s eredm�nye A k�t legk�nnyebb el�rhet� testv�lad�kot, a ny�l �s vizelet pH tartom�ny�t szoktuk vizsg�lni, �s ezek eredm�nye f�gg a t�bbi szerv, azaz az eg�sz szervezet�nk vegyhat�s�t�l. Eg�szs�ges embern�l a ny�l enyh�n l�gos k�mhat�s� kell, hogy legyen, ill. min�l l�gosabb, ann�l eg�szs�gesebbek vagyunk. Ott� Wartburg k�tszeres Nobel d�jas r�kkutat� szerint, ha a ny�l pH-ja el�ri a 8.5-t akkor szervezet�nkben minden r�kos sejt elpusztul, ill. nem tud keletkezni vagy szaporodni. Vagyis k�zenfekv� a megold�s a daganatos betegs�gek gy�gy�t�s�n�l: er�sen sz�ks�ges a szervezet l�gos�t�sa. Azt is tudnunk kell, hogy a k�l�nf�le k�rokoz�k (bakt�riumok, v�ruok, gomb�k) csak savas k�zegben tudnak szaporodni. Azaz savas vizelet mellett k�nnyen kialakul a h�lyaghurut, �s nehezebben is gy�gyul meg, am�g savas a szervezet�nk. Ez�rt h�lyaghurut, vesemedence gyullad�s sz�dabikarb�na kieg�sz�t�s�vel napok alatt meggy�gyul. Az, aki rendszeresen oxig�nnel d�s�tott vizet iszik (amir�l k�s�bb r�szletesen besz�l�nk), ott ilyen jelleg� gyullad�sok ki sem tudnak alakulni. Hasonl�an torokgyullad�sban, amikor f�jdalmasan �g az eg�sz garat, sz�dabikarb�n�s gargaliz�l�s vagy oxig�nnel d�s�tott v�zfogyaszt�s dr�mai javul�st hoz. Ha valaki kemoter�pi�t kap daganatos megbeteged�se miatt, akkor egy-k�t napig nemcsak nagyon rossz a k�z�rzete, hanem alig van vizelet is. Ugyanis az �ri�si m�rt�kben t�rt�nt sejtpusztul�s miatt a szervezete er�sen elsavasodik, �s nem is indul meg a vizelet, am�g a vese pH-ja nem �ri el a megfelel� szintet. Ilyenkor 2-3 liter oxig�nnel d�s�tott v�z fogyaszt�sa beind�tja a vesem�k�d�st, ez�ltal megsz�nnek a kellemetlen t�netek (h�nyinger, h�ny�s, hasmen�s) L�bdagad�s A l�bdagad�s h�tter�ben is nagyon sok (hanem a legt�bb) esetben a szervezet elsavasod�sa �ll, ami oxig�nes v�z, �s/vagy sz�dabikarb�na ad�s�ra cs�kkenteni, majd megsz�ntetni is lehet. Anyatej: Hi�ba van el�meleg�tve, �s hi�ba van gusztusos csomagol�sban, nemcsak a j� v�laszt�dik ki rajta, hanem b�rmilyen k�ros anyag is �tsz�r�sen �r�l az anyatejen kereszt�l. Szervezet�nk legl�gosabb testv�lad�ka az anyatej, amelynek a PH-ja eg�szs�ges  k�r�lm�nyek k�z�tt ugyanolyan, mint a tengerv�z, azaz 8,5 pH. Ha a kismama �trendje savas, akkor az anyatej pH-ja nem a legide�lisabb, akkor k�nnyen korasz�l�s lehet. Doh�nyz� kismam�kn�l ez az egyik probl�ma. Sz�vizom: A sz�v mindig megk�veteli, hogy ide�lisan tudjon m�k�dni. Ha nem elegend� az oxig�n (romlik a sz�v koszor�ereiben a v�rell�t�s), sz�vt�ji f�jdalom, azaz angina l�p fel: azonnali pihen�sre, nyugalomra inti a sz�v tulajdonos�t. S�lyos esetben heveny sz�vizom elhal�s (=infarktus) l�p fel, ami helyi savasod�ssal j�r. A sz�vtapaszok, a nyelv al� tett Nitromint tabletta, vagy aerosol az erek t�g�t�s�val seg�ti a sz�vet t�bb oxig�n jut�s�hoz.   Mi�rt alakul ki az elsavasod�s jelens�ge? Az �let�nk att�l f�gg, hogy a test�nk megmaradjon a semleges, illetve enyh�n b�zikus k�mhat�s� tartom�nyban. Test�nk, s�t az eg�sz enzimm�k�d�s is csak enyh�n l�gos k�zegben m�k�dik, akkor egy�ltal�n mi�rt vannak benn�nk savak. A v�r elsavasod�s�nak elker�l�se v�gett a szervezet elt�rolja a savakat a sejtekben, ezzel t�lterhelve �ket. Bels� nedveink pH szintje test�nk minden egyes sejtj�re hat�ssal van: �s ha a savass�g hosszan tart, megzavarja az �sszes sejtszint� aktivit�st – megakad�lyozza az �letet mag�t. H�rom okb�l k�vetkezhet be elsavasod�s: 1.    Ha t�l sok savas �telt esz�nk 2.    Ha m�rgek halmoz�dnak fel, vagy mikroorganizmusok szaporodnak el a szervezet�nkben. 3.    Vagy akkor, ha test�nk helytelen�l bontja le, illetve semmis�ti meg a savakat. Egyre t�bben mondj�k, hogy „civiliz�ci�s betegs�geink egyik legvesz�lyesebb oka �s form�ja a savasod�s. Igaz�b�l az �tlagember ezt nem is �rti, hiszen ez egy olyan folyamat, ami �rz�kszerveink sz�m�ra l�thatatlan. Amit az ember nem l�t, azt nem is hiszi el. Dr. Linda Frasetto a Kalifornia Egyetem kutat�ja a savasod�ssal foglalkozik. Kutat�sai �ltal r�j�tt arra, hogy az emberi szervezet igyekszik adapt�l�dni a modern �let kih�v�saihoz. A m�j �s a vese, a szervezet kulcsfontoss�g� kiv�laszt� rendszerei, �k harcolnak a savasod�s ellen. Napjaink t�pl�lkoz�sa, stresszes �lete azonban olyan m�rt�k� savasod�st eredm�nyez, hogy a szervezet annak �rdek�ben, hogy megv�dje a strat�giai fontoss�g� m�jat �s ves�t, egyszer�en nem engedi a savas hullad�kok kiv�laszt�s�t, hanem zs�rral burkolja be, �s t�rolja, hogy egyszer majd kezd vele valamit. Azonban ahogy a legut�bbi 1,000 emberrel v�gzett kutat�s bizony�totta, a koleszterol �s a krist�lyos h�gysav sosem lesz feldolgozva, hanem csak gy�lik, mi pedig h�zunk, f�jnak �z�leteink, lassan mozg�sk�ptelenek lesz�nk. Ennek eredm�nye az elh�z�s, cukorbetegs�g, magas v�rnyom�s, stb.   Ha t�l savas, akkor a szervezet el�veszi strat�giai kalcium, n�trium, magn�zium tartal�kait �s fel�ldozza a savasod�s megf�kez�s�re. Term�szetesen ennek �ra van, a nevezett �sv�nyi anyagokb�l hi�ny lesz, azonban �letben maradunk. Modern �teleink mind savasok, p�ld�ul a s�r pH �rt�ke 3,3, a h�s� 5,5, minden alkohol, f�tt t�szt�k, legt�bb iv�v�z, vajak, olajok mind savasak. Tal�n a legnagyobb gond �ppen a finom�tott cukor, Dr. Robert O. Young kutat�sai szerint, mert a szervezet zs�rt termel, hogy �letben maradhasson, ez az egyetlen t�l�l�si es�lye. M�g akkor is a zs�rtermel�ssel foglalkozik, ha nem esz�nk zs�rosat. El� tudja �ll�tani, hiszen az emberi szervezet egy folyamatos fel�p�t�s �s lebont�s. A m�sik fontos savasod�si forr�s a stressz, az eg�sz napi �let�nk. Egy stresszes munkahely t�nkreteheti egy eg�sznap b�zikus �trendj�t. Ez rendk�v�l fontos t�ny, amit legt�bbsz�r figyelmen k�v�l hagyunk. A harmadik savasod�si forr�s �ppen a k�rnyezeti szennyez�s (amir�l m�r kor�bban tettem eml�t�st), hiszen nincs m�r semleges pH �rt�k� es�, hanem mindig savas, ett�l maguk a n�v�nyek is elsavasodnak, a f�ldek m�r r�g elsavasodtak, az iv�v�z m�r egyre ritk�bban semleges, ink�bb kiss� savas. Sok �d�t� annyira savas, hogy semleges�t�s�re 32-szer annyi semleges, enyh�n b�zikus v�z lenne sz�ks�ges. Ilyenkor a szervezet minden alk�li tartal�k�t mozg�s�tja, m�g a strat�giai jelleg�eket is, mert k�l�nben azonnal meghalna. Ilyen ital a k�la, amelyet (tudatlanul) kedvess�gb�l adunk gyermekeinknek, unok�inknak. A v�delem �rdek�ben a szervezet fel�ldozza m�g a csontba m�r be�p�lt kalciumot is. Ez magyar�zza a fiatalkori csontt�r�sek gyakoris�g�t. Milyen savak keletkezhetnek benn�nk? -    Stressz, zaj, f�lelem, bossz�s�g =  s�sav -    Sport, fitnessz, kocog�s,  ==  tejsav -    �dess�gek  =  ecetsav -    Tea, k�v�  =  csersav -    Nikotin, g�zosod�s  =  k�nhidrog�n  (sav) -    H�s, sajt  =  k�n- �s sal�tromsav -    Gy�gyszerek (acetilszalicilsav, vagy s�savat termelnek, mint a f�jdalomcsillap�t�k nagy r�sze) V�geredm�ny:  S�K�PZ�D�S  =  SALAKANYAGOK A mindennapi �letben gyakorlatban tapasztaljuk a stresszre, f�lelemre, bossz�s�gra, haragra gyomrunk �sszeszorul, gyomorsz�j t�j�kon f�jdalom l�p fel. El�bb-ut�bb fek�lyes betegs�g alakul ki a felgy�lemlett s�sav hat�s�ra. Edzetlen szervezetben m�r kis mozg�s ut�n is fell�phet izoml�z, ami a tejsav felszaporod�st jelenti. Maratoni fut�k n�ha k�nytelenek abbahagyni a fut�st, ki kell �llniuk a tejsav felszaporod�sa k�vetkezt�ben fell�p� izomg�rcs miatt.   Tal�n nem is v�letlen�l a legt�bb probl�m�t szervezet�nkben a t�lzott �dess�gbevitel jelenti: nem tudunk ellen�llni a sokf�le s�tiknek, csokol�d�f�les�geknek, �d�t� italoknak, melyek lebont�sakor igen nagy mennyis�g� ecetsav keletkezik. A tea- ill. k�v�fogyaszt�k k�z�l sokan tudatosan tejet haszn�lnak a csersav k�z�mb�s�t�s�hez. A tej el�ny�sen befoly�solja a tea �s k�v� illat�t, �z�t, zamat�t is. A doh�nyz�k k�z�tt nem v�letlen a sok fek�lybeteg, sz�v- �rrendszeri �s daganatos beteg a szervezet elsavasod�sa miatt, pl�ne, ha ehhez fokozott h�s ill. sajtfogyaszt�s �s alkohol is t�rsul. V�gezet�l a civiliz�lt orsz�gokban nagym�rt�kben elterjedt, a fejl�d� orsz�gokban terjed�ben l�v� gy�gyszerfogyaszt�s �s savk�pz�d�st okoz. Az USA-ban naponta 70 milli� ember szed f�jdalomcsillap�t� NSAID-ot (nem szteroid tartalm� f�jdalomcsillap�t�t), melyhez igen sokan savcs�kkent�t is k�nytelenek haszn�lni. A keletkezett savakat szervezet�nk k�z�mb�s�ti s� k�pz�d�s form�j�ban, melyet, mint salakanyag – rakt�rozza el a szervezet k�l�nb�z� ter�leteire: vastagb�l, �z�letek, �rp�lya, stb.