A nagyv�rosok leveg�je sokszor elviselhetetlen a kipufog� g�zok miatt: id�nk�nt a k�d�sebb id�szakban szmog riad�t kell elrendelni. Nincs elegend� oxig�n, mert g�pkocsik sok oxig�nt vesznek fel, �s igen sok Sz�ndioxidot bocs�tanak ki. Emellett az ipari telepek is nagym�rt�kben szennyezik a leveg�t. A n�pess�g  eloszl�s�nak egyenetlens�ge (ar�nytalanul sok a lakoss�g a nagyv�rosokban, els�sorban a munkalehet�s�g miatt), a hatalmas �p�lett�mb�k �s a t�lzottan kev�s z�ld fel�let (kev�s f�k, ligetek) tov�bb s�lyosb�tj�k a helyzetet. Ne csod�lkozzunk azon, hogy a l�g�ti megbeteged�sek sz�ma rohamosan n�vekednek. Iv�vizeink �s a talajvizek is nagym�rt�kben szennyezettek. A tiszta iv�v�z biztos�t�sa az eg�sz F�ld�n komoly probl�m�t jelent. Az Eur�pai Uni� 2015-ig t�zte ki c�lj�ul a Duna-menti orsz�gokban a v�zmin�s�g megfelel� szint� jav�t�s�t a helyzet tarthatatlans�ga miatt. Addig is, de a k�s�bbiekben is sz�ks�ges lesz valamilyen szint� v�ztiszt�t�s, otthoni, h�zi v�zsz�r�k alkalmaz�s�val. Az ipari-, �s vegyi hullad�kok meggondolatlan „rakt�roz�sa” egyre gyakoribb vesz�lyforr�s. A n�v�nyv�d� szerek, konzerv�l� szerek szab�lyozhatatlan m�rt�k� elterjed�se miatt egyre t�bb m�reganyaggal tal�lkozik szervezet�nk. Hasonl� �s egyben �j gondot jelent a g�nmanipul�lt �lelmiszerek fokozatos elterjed�se. A v�g��llatok hullad�kfeh�rj�vel �s n�veked�si hormonnal t�pl�l�sa, visszajutva szervezet�nkbe- ismeretlen betegs�gek sorozat�t ind�thatja el. �lsportol�kn�l (a jobb eredm�ny el�r�se �s a p�nzhajh�sz�s v�gett) nagym�rt�kben alkalmazott �n. anabol-steroidok �s n�veked�si hormonok fiatal �letkorban fell�p� betegs�gek sz�l��gya. Az �letm�don bel�l a zaj�rtalmak, a nagyfok� stressz-hat�s, t�lhajszolt munka, az akt�v mozg�s hi�nya (sport) fiatalkori betegs�gekhez vezet. Manaps�g a sz�m�t�g�pek vil�g�ban nagyon elterjedt az �l�munka. �gy a mozg�si lehet�s�gek legt�bbsz�r a sz�m�t�g�p eger�nek jobbra-balra mozgat�s�val mer�l ki. Az �lvezeti szerek k�z�l a doh�nyz�s megf�kez�s�re vil�gszerte megindult kamp�ny pozit�v hat�sai m�r �rezhet�ek el�g sok orsz�gban: a sz�v-�rrendszeri betegs�gek fokozatosan cs�kkentek. N�lunk, sajnos m�g nagyon sok a doh�nyosok sz�ma. Az alkohol �s k�b�t�szer �lvezet ter�let�n is m�g sok a teend� vil�gszerte. Gy�gyszerek: Jelenleg a legj�vedelmez�bb ipar�g a gy�gyszeripar, a hadiipart is megel�zi. Egyre elterjedtebb a gy�gyszerek fogyaszt�sa a fejl�d� orsz�gokban is. Ismer�s a szlogen: amelyik gy�gyszernek nincs mell�khat�sa, annak f�hat�sa sincs. A mell�khat�sokkal teh�t sz�molnunk kell: Legt�bbsz�r a v�ny n�lk�l is kaphat� f�jdalomcsillap�t�k, l�zcsillap�t�k okozz�k a legt�bb, sokszor �letvesz�lyes vagy hal�los kimenetel� mell�khat�sokat. A rendszeres fogyaszt�k 40%-a t�bb mint �tf�le gy�gyszert szed. Mindezek mellett egy nagyon fontos t�nyez�t kell megeml�ten�nk: A mez�gazdas�gban a term�shozam n�vel�s �s a m�tr�gy�z�s (csak n�h�ny �sv�nyi anyagot p�tolunk vissza a term�f�ldbe) k�vetkezt�ben a term�f�ld nagym�rt�k� elsavasod�sa l�pett fel. Ennek k�vetkezm�nyek�nt a term�f�ldi n�v�nyek �lom �s f�leg kadmium tartalma a megengedett m�rt�k sokszoros�ra n�vekedett. Ez�rt a szervezet�nk v�delm�t, �sv�nyi- �s vitamintartalm�t biztos�t� z�lds�gek, gy�m�lcs�k t�p�rt�ke az ut�bbi 30-40 �vben igen nagym�rt�kben cs�kkent. Vagyis hi�ba esz�nk sok z�lds�get �s gy�m�lcs�t, nem tudnak kell� v�delmet biztos�tani a betegs�gekkel szemben.   M�r Hippokrates idej�ben 2500 �vvel ezel�tt ismert volt, hogy „amit eszel, azz� leszel”. Napjainkban ugyan�gy aktu�lis a mond�s, vagyis a betegs�geket val�j�ban „megessz�k”. Azaz a kulcsk�rd�s, az eg�szs�ghez az �letm�don bel�l �s a mindennapi �tkez�s�nk�n kereszt�l vezet. A legnagyobb probl�ma ott van, hogy m�g azt a kev�s z�lds�get, gy�m�lcs�t sem vissz�k be, mint vit�lis anyagot, ami n�lk�l nincs �let. Azaz egyre kevesebb �l� anyagot visz�nk szervezet�nkbe: gondolok itt a friss, nyers z�lds�g- �s gy�m�lcsf�l�kre. Pedig csak az �l� anyag biztos�t megfelel� energi�t a mindennapi munk�nk elv�gz�s�hez. A TV rekl�mok oly gyakran l�tott fejf�j�sos rekl�mja okak�nt nagyon gyakran a nem megfelel� t�pl�lkoz�s, a vit�lanyagok hi�nya �ll, aminek megsz�ntet�s�re ny�lv�n nem gy�gyszer ad�sa a legmegfelel�bb. A t�pl�l�k energi�ja Vannak �telek, amelyek energi�t adnak, �s vannak, amelyek nem! A friss, teljes �rt�k� �telek elektromos energi�t tartalmaznak. Amikor megessz�k az �telt, a t�panyagok az em�szt�s sor�n lebont�dnak, �s az adott t�panyagokra jellemz� elektromos frekvencia seg�ts�g�vel jutnak el a sejtjeinkhez. A sejtjeink annyi energi�t tudnak felvenni, amennyit a t�panyagok tov�bb�tanak. Ezt az energi�t, rezg�ssz�mot meg lehet m�rni, s�t le is lehet f�nyk�pezni! (Ez az �n. Kirli�n fot�) Dr. Robert Young, korunk nagy mikrobiol�gusa, (k�s�bb m�g sz� lesz r�la) nemcsak az �teleket  m�rte meg, de a test eg�szs�ges szerveit is: a sz�vet, a m�jat, az agyat, �s �gy tal�lta, hogy ha eg�szs�gesek, akkor 70 megahertz k�r�l rezegnek. A hal�l 50 megahertz k�r�l kezd�dik! A r�kos sejtek 40 megahertz k�r�l rezegnek!   Kirli�n fot� egy hamburgerr�l, amiben alig van energia, ami l�that� az a sal�talev�l energi�ja. A hamburgernek hozz�vet�leg 3-7 MHz k�z�tt van az energia �rt�ke. H�t nem elk�peszt�en alacsony! Val�sz�n�leg mindenkinek ismer�s a Hertz fogalma, csak eddig ezt a sz�m�t�g�pekre vonatkoztatva ismerte. N�h�ny sz�m�t�g�p m�g a megahertzes tartom�nyban m�k�dik, de sok van m�r, ami a gigahertzes tartom�nyban. Ez az eg�sz a rezg�sekr�l sz�l. Arr�l, hogy megm�rj�k az �telek rezg�ssz�m�t. Kirli�n fot� egy lencsecs�r�r�l, aminek a rezg�ssz�ma messze magasabb, mint 150 MHz. Maga az �l� cs�ra szinte nem is l�tszik a k�pen, csak az a fantasztikus energia, ami k�k feh�r �s v�r�s sz�nekben ki�ramlik ebb�l az �telb�l. Val�j�ban ezt az energi�t, amit a k�peken l�tunk, nem csak l�thatjuk, hanem �rezhetj�k is, ha megessz�k. De a k�l�nbs�get is �rezhetj�k, amit az �L� �tel �s a HALOTT �tel, ad vagy vesz el, mint mondjuk a 3-7 MHz tartom�nyban tal�lhat� hamburger, vagy csirkeh�s, vagy egy vas�rnapi p�rk�lt, ami ut�n le kell, hogy fek�dj�nk. Nos, min�l t�bb �l�, friss, biog�n �telt esz�nk ann�l energikusabb� v�lunk. A vitaminok �s az �trend-kieg�sz�t�k z�me 10 MHz k�r�l rezeg! T�bbek k�z�tt ez is magyar�zat arra, hogy nagyon sok k�sz�tm�nynek a felsz�v�d�sa csak 3-15%.